Petőfi Csokonai című versét Tóth Árpádéval kell összevetnie annak, aki nem a Lázár Ervin novellát választja.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.
A magyarból középszinten érettségizők vagy Lázár Ervin: A kovács című novelláját elemezhetik, vagy Petőfi Sándor: Csokonai és Tóth Árpád: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét kell összehasonlítaniuk.
Akármelyiket is választják a középszinten érettségizők, egy biztos: fogalmazásuknak 400-800 szavasnak kell lennie.
Arra, hogy Petőfi benne lesz a középszintű magyarérettségiben, számítani lehetett: Petőfi emlékév van, a költő pont 200 éve született.
Petőfi gyakori visszatérője a magyarérettségiknek: 2022-ben például az emelt szintű vizsga szóbeli tételei között került elő a költő munkássága.
A középszintű magyar érettségi első feladatsorának második részében a diákok két szövegalkotási feladatból választhatnak: vagy egy megadott témáról írnak érvelést, vagy egy megadott műfajban és megadott témáról kell hétköznapi műfajú szöveget (például panaszlevelet, hozzászólást, felszólalást, kérvényt) írniuk. A szövegnek 120-200 szóból kell állnia, és maximum tíz pontot lehet szerezni.
A diákoknak a magyar érettségi szövegértési feladatai között egy borokról szóló szöveget kellett értelmezniük, utána pedig vagy biciklizős kampányról kellett írniuk, vagy egy ajánlólevelet kellett összerakniuk.
A középszinten érettségizőknek tavaly Szabó Magda egyik novelláját, vagy Janus Pannonius egy versét kellett elemezniük.
Közvetítésünket a hétfői érettségiről ide kattintva tudod követni:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
