Kezdődik az idei érettségi felkészülési időszaka, és úgy néz ki, két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat. Azért, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon a felkészülés, új cikksorozatunkban most elhozzuk az emelt szintű érettségi témaköröket.
2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Bár egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk - az Oktatási Hivatal úgy tűnik, már döntött. "Jelenleg nincsenek érvényben rendkívüli szabályok az érettségi vizsgákra" - ezt a választ küldte az Eduline kérdésére.
Itt vannak a következő vizsgaidőszak tételcímei (fontos, hogy ezek idén is csak a témaköröket jelölik):
Az OH honlapjáról letölthetők a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is. Ezeket itt nézhetitek meg.
A tavaszi érettségik 2022. május 2-án, hétfőn kezdődnek, és egészen május 23-ig tartanak. Az emelt szintű szóbelikre 2022. június 1-9. között, a középszintűekre június 13-24. között kerül sor.
A felvételiről és a 2022-es érettségikről folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
