Trükkök és praktikák: így írhattok max pontos töri esszét az érettségin

50 pontot érnek az esszék a középszintű történelem érettségin, ezért nem árt, ha a lehető legfelkészültebben álltok majd neki májusban. Hoztunk néhány trükköt, amivel tökéletesíthetitek a kifejtendő feladatot.

  • Tornyos Kata

Töriből két esszét kell írnotok, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú pedig a magyarra. Mindkét fajtából két-két opciót találtok majd a feladatlapon, ezek közül kell egyet-egyet kiválasztanotok. A terjedelmen kívül a legnagyobb különbség a két feladat között az, hogy a rövidnél egy forrást kell használnotok, míg a hosszabbnál hármat is fel kell dolgozni.

Helyezzétek el térben és időben

Legjobb, ha így kezditek a fogalmazást és akkor biztos nem hagyjátok ki, ugyanis ez a két tényadat – amit akár a történelmi atlaszban is megtalálhattok – két pontot ér.

Kövessétek a feladat utasításait

Ez elég nyilvánvalónak tűnik, mégis az érettségi hevében előfordulhat, hogy nem olvassátok el elég figyelmesen a leírást és elkezdtek másik témát kifejteni. Érdemes lehet aláhúzni, hogy pontosan mire kérdeznek rá. Például ha egy uralkodó társadalompolitikáját kell bemutatni, akkor ne kezdjetek el a gazdasági intézkedéseiről írni! A sikeres feladatmegértéssel 2 pontot lehet szerezni.

Fogalomhasználat, stilisztika

Minél több, a témához kapcsolódó történelmi fogalmat építsetek be a szövegbe, és a szöveg logikus felépítésére és a helyesírásra is figyeljetek, mert ezek 2-2 pontotokba kerülhetnek, ha elrontjátok. Ha van elég időtök, akkor ajánlott a leírás előtt készíteni egy vázlatot vagy fejben átgondolni a dolgozat szerzeketét, hogy biztosan ne maradjon ki semmi, és ne fogyjatok ki a sorokból sem.

Források használata

Itt gyakorlatilag azt kell leszűrni, és kifejteni, hogy miről szól a forrás. Ehhez még túlzott háttértudásra nincsen szükség, bár néha elég bonyolultan vannak megfogalmazva az akár több évszázaddal ezelőtti szövegek, ezért nem mindig egyszerű rájönni, hogy mire gondolt a szerző. Ha leírjátok a forrás egy lényegi elemét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesztek, akkor három ponttal gazdagodhattok.

Eseményeket alakító tényezők

Ez a bonyolultabb és kifejtősebb része az esszének: rögzíteni kell egy tényt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tenni. Itt már a saját tudásotokra lesz szükség: ez a rész összefügg a forrásokkal, ugyanis itt a forrásból kinyert információhoz kell hozzáírnotok egy többletet és kontextusba kell helyezni. Tehát, ha mondjuk a forrás a vámrendeletekről szól, akkor itt egy olyan részletét kell leírnotok ennek a fogalomnak, ami a forrásból nem derült ki – például, hogy kettős vámhatár volt Mária Terézia idején. Ezt szintén három ponttal értékelik a javító tanárok.

A pontozást a rövidesszé értékelési szempontjai alapján írtuk le, de a hosszú esszénél is hasonlóan néz ki a javítási útmutató, annyi különbséggel, hogy ott a több forrás miatt, több pontot is lehet szerezni.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.