2024-től nem lesz kötelező emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételihez – ez áll abban az államtitkári levélben, amelyet a Magyar Narancs szerzett meg.
A lap azt írja, a Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél összefoglalja, milyen változások lesznek 2024-től a felvételin.
Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert. A felsőoktatási intézményeknek több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába, 100 pontról az intézmények dönthetnek, így újra lehetnek szóbeli felvételik.
A legfontosabb változás, hogy nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Az alap- és osztatlan szakokon a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy mire és mennyi többletpontot adnak.
A tanulmányi pontok számításánál az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárgy középiskolai jegyeit veszik figyelembe a "kötelezők" mellett. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására.
A lap szerint 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emelt szintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző.
Az intézmények maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező.
A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a változások már a 2023-as felvételin alkalmazhatóak, de kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
