2024-től nem lesz kötelező emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételihez – ez áll abban az államtitkári levélben, amelyet a Magyar Narancs szerzett meg.
A lap azt írja, a Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél összefoglalja, milyen változások lesznek 2024-től a felvételin.
Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert. A felsőoktatási intézményeknek több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába, 100 pontról az intézmények dönthetnek, így újra lehetnek szóbeli felvételik.
A legfontosabb változás, hogy nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Az alap- és osztatlan szakokon a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy mire és mennyi többletpontot adnak.
A tanulmányi pontok számításánál az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárgy középiskolai jegyeit veszik figyelembe a "kötelezők" mellett. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására.
A lap szerint 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emelt szintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző.
Az intézmények maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező.
A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a változások már a 2023-as felvételin alkalmazhatóak, de kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
