Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Összeszedtük, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy felsőoktatásban tanulhassatok.
A Felvi.hu összegyűjtötte, mi mindent kell teljesíteni a sikeres felvételihez. A felsőoktatásba az kerülhet be,
A jelentkezési határidő már lejárt, a felvételizőknek ugyanakkor a hitelesítésre is oda kellett figyelniük, enélkül ugyanis érvénytelen a jelentkezés.
Végzettség alatt ebben az esetben az érettségi vagy a diploma értendő. Érettségivel felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésekre jelentkezhettek. Mesterszakokra és szakirányú továbbképzésre akkor kerülhettek be, ha legalább alapszakos diplomátok van. Doktori képzésre csak mesterszakos oklevéllel vagy a régi rendszerben szerzett egyetemi végzettséggel felvételizhettek. A 2020-as felvételi óta már az összes alap- és osztatlan szakon kötelező egy emelt szintű érettségi, ezt ugyanakkor a felsőfokú oklevél kiváltja.
Vannak olyan képzések, ahol bármilyen emelt szintű érettségit elfogadnak. Ezeknek a szakoknak a listáját itt láthatjátok:
Egyes képzések esetén valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolást, nyilatkozatot is kérhetnek tőletek, például sportorvosi igazolást, úszásigazolást, egészségügyi nyilatkozatot. Mivel ez mindenhol változhat, arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain találtok részletes információt.
Vannak olyan szakok, ahol az alkalmassági vizsga is a sikeres felvétel feltétele. A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot, ha viszont nem jelentek meg a vizsgán, vagy „nem felelt meg" minősítést kaptok, akkor a felvételi összpontszámotok nulla lesz, tehát nem kerülhettek be a kiválasztott szakra. Azt, hogy a választott szakotokon kell-e alkalmassági vizsgát teljesíteni, a felvi.hu-n az adott szak leírásánál találjátok.
Néhány szakra való bekerüléshez meghatározott tantárgyakból kell vizsgáznotok. Ebben a dokumentumban megnézhetitek, mely képzésen milyen érettségi az elvárás.
A minimumponthatár az a ponthatár, amelyet mindenképpen el kell érnetek - ha ennél kevesebb pontot szereztek, nem tanulhattok a felsőoktatásban sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. Az alap- vagy osztatlan szakok esetén 280 pontnál húzták meg a minimumponthatárt: ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, más jogcímen adható többletpontot (mint a versenyeredmény, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás) nem számíthattok bele. Felsőoktatási szakképzésen 240 pont a minimumponthatár, ebbe azonban csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele.
A végleges ponthatárok július 21-én derülnek majd ki, ez dönti el, bekerültetek-e az általatok megjelölt képzések valamelyikére. Ezt a ponthatárt nem szabad összekevernetek az előzetes ponthatárokkal, amelyeket népszerű szakokon húznak 400 pontban maximalizálva, és ezek elérése nélkül nem kerülhettek be a választott képzésre. Azt tudnotok kell, hogy a végleges ponthatárok a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak, de a nagy népszerűség miatt általában az előzetes ponthatároknál is magasabb lesz a végleges szám.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.