Mutatjuk, mi mindent kell teljesítenetek, ha be szeretnétek kerülni az egyetemre

Összeszedtük, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy felsőoktatásban tanulhassatok.

  • Bezzeg Hanna

A Felvi.hu összegyűjtötte, mi mindent kell teljesíteni a sikeres felvételihez. A felsőoktatásba az kerülhet be,

  • Aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre

A jelentkezési határidő már lejárt,  a felvételizőknek ugyanakkor a hitelesítésre is oda kellett figyelniük, enélkül ugyanis érvénytelen a jelentkezés.

  • Aki rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel

Végzettség alatt ebben az esetben az érettségi vagy a diploma értendő. Érettségivel felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésekre jelentkezhettek. Mesterszakokra és szakirányú továbbképzésre akkor kerülhettek be, ha legalább alapszakos diplomátok van. Doktori képzésre csak mesterszakos oklevéllel vagy a régi rendszerben szerzett egyetemi végzettséggel felvételizhettek. A 2020-as felvételi óta már az összes alap- és osztatlan szakon kötelező egy emelt szintű érettségi, ezt ugyanakkor a felsőfokú oklevél kiváltja.

  • Aki alap- és osztatlan képzés esetén rendelkezik a felvételi követelményben meghatározott emelt szintű érettségivel

Vannak olyan képzések, ahol bármilyen emelt szintű érettségit elfogadnak. Ezeknek a szakoknak a listáját itt láthatjátok:

 

  • Aki megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (pl. egyéb előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése)

Egyes képzések esetén valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolást, nyilatkozatot is kérhetnek tőletek, például sportorvosi igazolást, úszásigazolást, egészségügyi nyilatkozatot. Mivel ez mindenhol változhat, arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain találtok részletes információt.

Vannak olyan szakok, ahol az alkalmassági vizsga is a sikeres felvétel feltétele. A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot, ha viszont nem jelentek meg a vizsgán, vagy „nem felelt meg" minősítést kaptok, akkor a felvételi összpontszámotok nulla lesz, tehát nem kerülhettek be a kiválasztott szakra. Azt, hogy a választott szakotokon kell-e alkalmassági vizsgát teljesíteni, a felvi.hu-n az adott szak leírásánál találjátok.

  • Aki teljesíti a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt

Néhány szakra való bekerüléshez meghatározott tantárgyakból kell vizsgáznotok. Ebben a dokumentumban megnézhetitek, mely képzésen milyen érettségi az elvárás.

  • Akinek pontszáma eléri a minimumpontszámot

A minimumponthatár az a ponthatár, amelyet mindenképpen el kell érnetek - ha ennél kevesebb pontot szereztek, nem tanulhattok a felsőoktatásban sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. Az alap- vagy osztatlan szakok esetén 280 pontnál húzták meg a minimumponthatárt: ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, más jogcímen adható többletpontot (mint a versenyeredmény, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás) nem számíthattok bele. Felsőoktatási szakképzésen 240 pont a minimumponthatár, ebbe azonban csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele.

  • Akinek felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt

A végleges ponthatárok július 21-én derülnek majd ki, ez dönti el, bekerültetek-e az általatok megjelölt képzések valamelyikére. Ezt a ponthatárt nem szabad összekevernetek az előzetes ponthatárokkal, amelyeket népszerű szakokon húznak 400 pontban maximalizálva, és ezek elérése nélkül nem kerülhettek be a választott képzésre. Azt tudnotok kell, hogy a végleges ponthatárok a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak, de a nagy népszerűség miatt általában az előzetes ponthatároknál is magasabb lesz a végleges szám.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.