Mutatjuk, mi mindent kell teljesítenetek, ha be szeretnétek kerülni az egyetemre

Összeszedtük, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy felsőoktatásban tanulhassatok.

  • Bezzeg Hanna

A Felvi.hu összegyűjtötte, mi mindent kell teljesíteni a sikeres felvételihez. A felsőoktatásba az kerülhet be,

  • Aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre

A jelentkezési határidő már lejárt,  a felvételizőknek ugyanakkor a hitelesítésre is oda kellett figyelniük, enélkül ugyanis érvénytelen a jelentkezés.

  • Aki rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel

Végzettség alatt ebben az esetben az érettségi vagy a diploma értendő. Érettségivel felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésekre jelentkezhettek. Mesterszakokra és szakirányú továbbképzésre akkor kerülhettek be, ha legalább alapszakos diplomátok van. Doktori képzésre csak mesterszakos oklevéllel vagy a régi rendszerben szerzett egyetemi végzettséggel felvételizhettek. A 2020-as felvételi óta már az összes alap- és osztatlan szakon kötelező egy emelt szintű érettségi, ezt ugyanakkor a felsőfokú oklevél kiváltja.

  • Aki alap- és osztatlan képzés esetén rendelkezik a felvételi követelményben meghatározott emelt szintű érettségivel

Vannak olyan képzések, ahol bármilyen emelt szintű érettségit elfogadnak. Ezeknek a szakoknak a listáját itt láthatjátok:

 

  • Aki megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (pl. egyéb előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése)

Egyes képzések esetén valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolást, nyilatkozatot is kérhetnek tőletek, például sportorvosi igazolást, úszásigazolást, egészségügyi nyilatkozatot. Mivel ez mindenhol változhat, arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain találtok részletes információt.

Vannak olyan szakok, ahol az alkalmassági vizsga is a sikeres felvétel feltétele. A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot, ha viszont nem jelentek meg a vizsgán, vagy „nem felelt meg" minősítést kaptok, akkor a felvételi összpontszámotok nulla lesz, tehát nem kerülhettek be a kiválasztott szakra. Azt, hogy a választott szakotokon kell-e alkalmassági vizsgát teljesíteni, a felvi.hu-n az adott szak leírásánál találjátok.

  • Aki teljesíti a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt

Néhány szakra való bekerüléshez meghatározott tantárgyakból kell vizsgáznotok. Ebben a dokumentumban megnézhetitek, mely képzésen milyen érettségi az elvárás.

  • Akinek pontszáma eléri a minimumpontszámot

A minimumponthatár az a ponthatár, amelyet mindenképpen el kell érnetek - ha ennél kevesebb pontot szereztek, nem tanulhattok a felsőoktatásban sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. Az alap- vagy osztatlan szakok esetén 280 pontnál húzták meg a minimumponthatárt: ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, más jogcímen adható többletpontot (mint a versenyeredmény, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás) nem számíthattok bele. Felsőoktatási szakképzésen 240 pont a minimumponthatár, ebbe azonban csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele.

  • Akinek felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt

A végleges ponthatárok július 21-én derülnek majd ki, ez dönti el, bekerültetek-e az általatok megjelölt képzések valamelyikére. Ezt a ponthatárt nem szabad összekevernetek az előzetes ponthatárokkal, amelyeket népszerű szakokon húznak 400 pontban maximalizálva, és ezek elérése nélkül nem kerülhettek be a választott képzésre. Azt tudnotok kell, hogy a végleges ponthatárok a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak, de a nagy népszerűség miatt általában az előzetes ponthatároknál is magasabb lesz a végleges szám.

 

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.

Sokkal olcsóbb albérleteket, kauciómentes bérlést és ingyenes közjegyzői hitelesítést biztosítana az egyetemistáknak a Momentum

A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.