Felvételi 2022: mutatjuk, milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek

Bár az ügyintézési időszak még nem kezdődött el, van néhány olyan dokumentum, amelyet érdemes időben (akár már most) beszereznetek.

  • Eduline

Korábban már összegyűjtöttük azokat a dokumentumokat, amelyeket kötelező feltöltenetek az egyetemi vagy főiskolai jelentkezéskor az E-felvételi rendszerbe, azonban a különböző egyetemek további dokumentumokat is kérhetnek tőletek. Fontos, hogy az "intézményspecifikus" dokumemtumokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kötelezően feltöltendőekre: azaz, a már meglévő dokumentumat február 15-ig kellett rögzítenetek a rendszerben, a később szerzetteket pedig legkésőbb július 7-ig van lehetőségetek feltölteni.

Milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek?

Betöltött munkakör igazolása

Vannak olyan képzések, ahová csak bizonyos munkakörben megszerzett tapasztalattal jelentkezhettek, illetve felmentést kérhettek az alkalmassági vizsga alól is – ehhez azonban igazolnotok kell a betöltött munkakört.

Előalkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Néhány egyetem a jelentkezési határidő előtt előalkalmassági vizsgákat tart a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító (nemzetiségi tanító), óvodapedagógus (nemzetiségi óvodapedagógus) szakokon, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást csatolni kell jelentkezéshez, hiánya esetén a jelentkezőt újra vizsgára hívhatják vagy kizárhatják. Azonban abban az esetben, ha már a felvételi eljárás alatt (azaz a jelentkezési határidőt követően) vesztek csak részt az alkalmassági vizsgán, akkor annak eredményét nem kell dokumentummal igazolnotok, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.

Egészségügyi/orvosi igazolás

Egyes képzések esetén valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolást, nyilatkozatot is kérhetnek tőletek, például sportorvosi igazolást, úszásigazolást, egészségügyi nyilatkozatot. Mivel ez mindenhol változhat, arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain találtok részletes információt.

Önéletrajz, motivációs levél

Ezeket a saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámolókat csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri.

Szakmai tevékenység igazolása

Ennek a dokumentumnak akkor van jelentősége, ha mesterképzésre jelentkeztek, ugyanis egyes intézmények többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységért, eredményért. Ilyen például a publikáció és kutatás, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenysé és gyakorlat, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakirányú továbbképzésért egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak, a képzés elvégzését azonban igazolnotok kell a feltöltött oklevéllel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.