Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Összeszedtük, hány többletpontot kaphattok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáitokért az egyetemi-főiskolai felvételin. A szabályok 2022-ben sem változnak, továbbra is 40 pontot szerezhettek a nyelvtudásotokkal.
Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok az egyetemi felvételin: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot ér, míg egy felsőfokú bizonyítványért 40 pontot kaphattok. Fontos, hogy "fél nyelvvizsgákért" nem jár többletpont, így egy írásbeli vagy egy szóbeli bizonyítvány nem elegendő a pluszpont megszerzéséhez - mindenképpen komplex vizsgával kell rendelkeznetek.
Itt van egy kivétel: ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát, csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahiába van több középfokú vagy akár felsőfokú bizonyítványotok, 40 pontnál nem kaphattok többet.
Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzés, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.
A nyelvtudásotok igazolására nem kell feltöltenetek semmilyen dokumentumot, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt 2003. január 1. után szereztétek, ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.
Ha külföldi nyelvvizsgával szereztetek, azokat a legtöbb esetben honosítani kell: ennek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (amennyiben a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.