Mutatjuk, hány többletpontot ér a nyelvvizsga az egyetemi felvételin

Összeszedtük, hány többletpontot kaphattok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáitokért az egyetemi-főiskolai felvételin. A szabályok 2022-ben sem változnak, továbbra is 40 pontot szerezhettek a nyelvtudásotokkal.

  • Bezzeg Hanna

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok az egyetemi felvételin: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot ér, míg egy felsőfokú bizonyítványért 40 pontot kaphattok. Fontos, hogy "fél nyelvvizsgákért" nem jár többletpont, így egy írásbeli vagy egy szóbeli bizonyítvány nem elegendő a pluszpont megszerzéséhez - mindenképpen komplex vizsgával kell rendelkeznetek.

Itt van egy kivétel: ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát, csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahiába van több középfokú vagy akár felsőfokú bizonyítványotok, 40 pontnál nem kaphattok többet.

Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzés, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

A nyelvtudásotok igazolására nem kell feltöltenetek semmilyen dokumentumot, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt 2003. január 1. után szereztétek, ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.

Ha külföldi nyelvvizsgával szereztetek, azokat a legtöbb esetben honosítani kell: ennek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (amennyiben a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.