Összeszedtük, hány többletpontot kaphattok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáitokért az egyetemi-főiskolai felvételin. A szabályok 2022-ben sem változnak, továbbra is 40 pontot szerezhettek a nyelvtudásotokkal.
Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok az egyetemi felvételin: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot ér, míg egy felsőfokú bizonyítványért 40 pontot kaphattok. Fontos, hogy "fél nyelvvizsgákért" nem jár többletpont, így egy írásbeli vagy egy szóbeli bizonyítvány nem elegendő a pluszpont megszerzéséhez - mindenképpen komplex vizsgával kell rendelkeznetek.
Itt van egy kivétel: ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát, csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahiába van több középfokú vagy akár felsőfokú bizonyítványotok, 40 pontnál nem kaphattok többet.
Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzés, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.
A nyelvtudásotok igazolására nem kell feltöltenetek semmilyen dokumentumot, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt 2003. január 1. után szereztétek, ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.
Ha külföldi nyelvvizsgával szereztetek, azokat a legtöbb esetben honosítani kell: ennek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (amennyiben a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
