Mutatjuk, hány többletpontot ér a nyelvvizsga az egyetemi felvételin

Összeszedtük, hány többletpontot kaphattok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáitokért az egyetemi-főiskolai felvételin. A szabályok 2022-ben sem változnak, továbbra is 40 pontot szerezhettek a nyelvtudásotokkal.

  • Bezzeg Hanna

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok az egyetemi felvételin: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot ér, míg egy felsőfokú bizonyítványért 40 pontot kaphattok. Fontos, hogy "fél nyelvvizsgákért" nem jár többletpont, így egy írásbeli vagy egy szóbeli bizonyítvány nem elegendő a pluszpont megszerzéséhez - mindenképpen komplex vizsgával kell rendelkeznetek.

Itt van egy kivétel: ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát, csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahiába van több középfokú vagy akár felsőfokú bizonyítványotok, 40 pontnál nem kaphattok többet.

Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzés, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

A nyelvtudásotok igazolására nem kell feltöltenetek semmilyen dokumentumot, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt 2003. január 1. után szereztétek, ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.

Ha külföldi nyelvvizsgával szereztetek, azokat a legtöbb esetben honosítani kell: ennek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (amennyiben a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.