Mutatjuk, hány többletpontot ér a nyelvvizsga az egyetemi felvételin

Összeszedtük, hány többletpontot kaphattok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáitokért az egyetemi-főiskolai felvételin. A szabályok 2022-ben sem változnak, továbbra is 40 pontot szerezhettek a nyelvtudásotokkal.

  • Bezzeg Hanna

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok az egyetemi felvételin: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot ér, míg egy felsőfokú bizonyítványért 40 pontot kaphattok. Fontos, hogy "fél nyelvvizsgákért" nem jár többletpont, így egy írásbeli vagy egy szóbeli bizonyítvány nem elegendő a pluszpont megszerzéséhez - mindenképpen komplex vizsgával kell rendelkeznetek.

Itt van egy kivétel: ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát, csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahiába van több középfokú vagy akár felsőfokú bizonyítványotok, 40 pontnál nem kaphattok többet.

Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzés, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

A nyelvtudásotok igazolására nem kell feltöltenetek semmilyen dokumentumot, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt 2003. január 1. után szereztétek, ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.

Ha külföldi nyelvvizsgával szereztetek, azokat a legtöbb esetben honosítani kell: ennek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (amennyiben a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.