Sikeresnek értékelte az SZFE az idei, 130 hallgatós felvételit

Hiába a túljelentkezés a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) képzéseire, még ez is visszaesés a 2020-as számokat nézve.

  • Tóth Alexandra

Minden hátráltató körülmény és negatív kampány ellenére nagyon sikeres volt a felvételi a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE)

- olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben. Mint írják, az idei felvételin összesen 1620-an jelentkeztek az SZFE képzéseire, amelyből kettő, vagy több szakra 272-en felvételiztek. Végül a felvételi vizsgákat - amelyből az összes szakra vetítve 51 vizsgaforduló volt - 130 diáknak sikerült megugrania, ők szeptemberben kezdhetnek az egyetemen.

Bár az egyetem szerint "nagyon sikeres" felvételit tudhatnak maguk mögött, és korábban Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke is azt mondta, idén többen felvételiznek az intézménybe, mint tavaly - erre egyébként a felvételi viszgát befizetők számából következtettek -, azonban a felvi.hu statisztikáiból később kiderült, ez a becslés valóban nem volt mérvadó: idén 1262-en jelölték meg az intézményt, míg tavaly 1390-en. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ezek a számok szokatlan erőfeszítések után jöttek össze az SZFE-n: a korábbi években még elképzelhetetlennek tartott módon, fizetett hirdetésekben toboroztak jelentkezőket a felvételire.

Nem ment minden zökkenőmentesen

Az elmúlt hónapokban többször is furcsaságokat tapasztalhattak az egyetemre felvételizők. Áprilisban kétszer is hibás dátumot és zavarosan megfogalmazott leveleket küldtek ki az SZFE jelentkezőinek a vizsgákkal és a szükséges dokumentumokkal kapcsolatban. Majd néhány nappal később a diákok újabb "érdekességbe" botlottak: az egyetem honlapján váratlanul megváltoztak a felvételi követelmények. Mint később kiderült, tévedésből a jövő évi követelményeket tették közzé az oldalon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.