Ha a felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni szeptembertől, elengedhetetlen, hogy mindenből le legyenek zárva a középiskolai jegyeitek, illetve legyen érettségi bizonyítványotok. De ez még nem minden. Most összeszedtük, idén mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiszemelt szakra.
1. Tettetek emelt szintű érettségit
Már számtalanszor kiemeltük, hogy ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor a sikeres felvételihez teljesítenetek kell a felvételi követelményt, ami nem más, mint legalább egy emelt szintű érettségi. Az írásbeli vizsgák már múlt héten véget értek, néhány kivételtől eltekintve pedig idén sem lesznek szóbelik, így a legtöbben már tudtok azzal számolni, hogy ezt a szempontot sikerült-e teljesítenetek, vagy sem. Amennyiben igen, jöhet a következő lépés.
2. Teljesítettétek az érettségi követelményeket
Azaz minden olyan tárgyból vizsgáztatok, ami az érettségi pontok számításához szükséges. Azt, hogy egyes szakokon melyek a kötelező és választható vizsgatárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.
3. Eléritek a minimumpontot
Ez mit jelent? Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a 280 pontot, felsőoktatási szakképzés esetén a 240 pontot, mesterképzésnél pedig az 50 pontot. Ha ezt nem sikerül megugranotok, akkor sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban. Arra azonban érdemes már most felkészülni, hogy a legnépszerűbb intézmények legnépszerűbb szakjain a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.
Azt, hogy hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem top tíz alapszakjára, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt, a Pécsi Tudományegyetem számait itt nézhetitek meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapszakjairól pedig itt írtunk.
Van azonban néhány szak, ahol a minimumponthatár teljesítése önmagában nem elég. Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban ezek sem minden esetben a véglegesek, előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt a végleges ponthatárok valamivel magasabbak lesznek, mint az előzetesek.
4. El kell érnetek a szakos ponthatárokat is
Vagyis legalább egy általatok megjelölt szakon megállapított ponthatár felett kell lennetek. Ezek a pontok még nincsenek meg, ugyanis a felvételi eljárás során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2021. július 22-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.
+1: Megfeleltek az egyéb feltételeknek
Ha ezeket teljesítitek, még legalább egy valamire figyelnetek kell. Bizonyos szakokon ugyanis vannak egyéb feltételek is, amiknek meg kell felelnetek, hogy bekerülhessetek a képzésre. Ilyenek például a felvételi vagy alkalmassági vizsgák, illetve az orvosi alkalmassági vizsgák is. A legtöbb felsőoktatási intézményben ezek a vizsgák már javában zajlanak, a dátumokról, valamint az értékelésükről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
