Ha a felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni szeptembertől, elengedhetetlen, hogy mindenből le legyenek zárva a középiskolai jegyeitek, illetve legyen érettségi bizonyítványotok. De ez még nem minden. Most összeszedtük, idén mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiszemelt szakra.
1. Tettetek emelt szintű érettségit
Már számtalanszor kiemeltük, hogy ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor a sikeres felvételihez teljesítenetek kell a felvételi követelményt, ami nem más, mint legalább egy emelt szintű érettségi. Az írásbeli vizsgák már múlt héten véget értek, néhány kivételtől eltekintve pedig idén sem lesznek szóbelik, így a legtöbben már tudtok azzal számolni, hogy ezt a szempontot sikerült-e teljesítenetek, vagy sem. Amennyiben igen, jöhet a következő lépés.
2. Teljesítettétek az érettségi követelményeket
Azaz minden olyan tárgyból vizsgáztatok, ami az érettségi pontok számításához szükséges. Azt, hogy egyes szakokon melyek a kötelező és választható vizsgatárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.
3. Eléritek a minimumpontot
Ez mit jelent? Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a 280 pontot, felsőoktatási szakképzés esetén a 240 pontot, mesterképzésnél pedig az 50 pontot. Ha ezt nem sikerül megugranotok, akkor sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban. Arra azonban érdemes már most felkészülni, hogy a legnépszerűbb intézmények legnépszerűbb szakjain a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.
Azt, hogy hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem top tíz alapszakjára, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt, a Pécsi Tudományegyetem számait itt nézhetitek meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapszakjairól pedig itt írtunk.
Van azonban néhány szak, ahol a minimumponthatár teljesítése önmagában nem elég. Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban ezek sem minden esetben a véglegesek, előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt a végleges ponthatárok valamivel magasabbak lesznek, mint az előzetesek.
4. El kell érnetek a szakos ponthatárokat is
Vagyis legalább egy általatok megjelölt szakon megállapított ponthatár felett kell lennetek. Ezek a pontok még nincsenek meg, ugyanis a felvételi eljárás során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2021. július 22-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.
+1: Megfeleltek az egyéb feltételeknek
Ha ezeket teljesítitek, még legalább egy valamire figyelnetek kell. Bizonyos szakokon ugyanis vannak egyéb feltételek is, amiknek meg kell felelnetek, hogy bekerülhessetek a képzésre. Ilyenek például a felvételi vagy alkalmassági vizsgák, illetve az orvosi alkalmassági vizsgák is. A legtöbb felsőoktatási intézményben ezek a vizsgák már javában zajlanak, a dátumokról, valamint az értékelésükről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
