Ha a felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni szeptembertől, elengedhetetlen, hogy mindenből le legyenek zárva a középiskolai jegyeitek, illetve legyen érettségi bizonyítványotok. De ez még nem minden. Most összeszedtük, idén mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiszemelt szakra.
1. Tettetek emelt szintű érettségit
Már számtalanszor kiemeltük, hogy ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor a sikeres felvételihez teljesítenetek kell a felvételi követelményt, ami nem más, mint legalább egy emelt szintű érettségi. Az írásbeli vizsgák már múlt héten véget értek, néhány kivételtől eltekintve pedig idén sem lesznek szóbelik, így a legtöbben már tudtok azzal számolni, hogy ezt a szempontot sikerült-e teljesítenetek, vagy sem. Amennyiben igen, jöhet a következő lépés.
2. Teljesítettétek az érettségi követelményeket
Azaz minden olyan tárgyból vizsgáztatok, ami az érettségi pontok számításához szükséges. Azt, hogy egyes szakokon melyek a kötelező és választható vizsgatárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.
3. Eléritek a minimumpontot
Ez mit jelent? Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a 280 pontot, felsőoktatási szakképzés esetén a 240 pontot, mesterképzésnél pedig az 50 pontot. Ha ezt nem sikerül megugranotok, akkor sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban. Arra azonban érdemes már most felkészülni, hogy a legnépszerűbb intézmények legnépszerűbb szakjain a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.
Azt, hogy hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem top tíz alapszakjára, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt, a Pécsi Tudományegyetem számait itt nézhetitek meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapszakjairól pedig itt írtunk.
Van azonban néhány szak, ahol a minimumponthatár teljesítése önmagában nem elég. Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban ezek sem minden esetben a véglegesek, előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt a végleges ponthatárok valamivel magasabbak lesznek, mint az előzetesek.
4. El kell érnetek a szakos ponthatárokat is
Vagyis legalább egy általatok megjelölt szakon megállapított ponthatár felett kell lennetek. Ezek a pontok még nincsenek meg, ugyanis a felvételi eljárás során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2021. július 22-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.
+1: Megfeleltek az egyéb feltételeknek
Ha ezeket teljesítitek, még legalább egy valamire figyelnetek kell. Bizonyos szakokon ugyanis vannak egyéb feltételek is, amiknek meg kell felelnetek, hogy bekerülhessetek a képzésre. Ilyenek például a felvételi vagy alkalmassági vizsgák, illetve az orvosi alkalmassági vizsgák is. A legtöbb felsőoktatási intézményben ezek a vizsgák már javában zajlanak, a dátumokról, valamint az értékelésükről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
