4+1 alapvető feltétel, amit teljesítenetek kell a sikeres felvételihez

Ha a felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni szeptembertől, elengedhetetlen, hogy mindenből le legyenek zárva a középiskolai jegyeitek, illetve legyen érettségi bizonyítványotok. De ez még nem minden. Most összeszedtük, idén mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiszemelt szakra.

  • Tóth Alexandra

1. Tettetek emelt szintű érettségit

Már számtalanszor kiemeltük, hogy ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor a sikeres felvételihez teljesítenetek kell a felvételi követelményt, ami nem más, mint legalább egy emelt szintű érettségi. Az írásbeli vizsgák már múlt héten véget értek, néhány kivételtől eltekintve pedig idén sem lesznek szóbelik, így a legtöbben már tudtok azzal számolni, hogy ezt a szempontot sikerült-e teljesítenetek, vagy sem. Amennyiben igen, jöhet a következő lépés.

2. Teljesítettétek az érettségi követelményeket

Azaz minden olyan tárgyból vizsgáztatok, ami az érettségi pontok számításához szükséges. Azt, hogy egyes szakokon melyek a kötelező és választható vizsgatárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.

3. Eléritek a minimumpontot

Ez mit jelent? Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a 280 pontot, felsőoktatási szakképzés esetén a 240 pontot, mesterképzésnél pedig az 50 pontot. Ha ezt nem sikerül megugranotok, akkor sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban. Arra azonban érdemes már most felkészülni, hogy a legnépszerűbb intézmények legnépszerűbb szakjain a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.

Azt, hogy hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem top tíz alapszakjára, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt, a Pécsi Tudományegyetem számait itt nézhetitek meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapszakjairól pedig itt írtunk.

Van azonban néhány szak, ahol a minimumponthatár teljesítése önmagában nem elég. Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban ezek sem minden esetben a véglegesek, előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt a végleges ponthatárok valamivel magasabbak lesznek, mint az előzetesek.

4. El kell érnetek a szakos ponthatárokat is

Vagyis legalább egy általatok megjelölt szakon megállapított ponthatár felett kell lennetek. Ezek a pontok még nincsenek meg, ugyanis a felvételi eljárás során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2021. július 22-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

+1: Megfeleltek az egyéb feltételeknek

Ha ezeket teljesítitek, még legalább egy valamire figyelnetek kell. Bizonyos szakokon ugyanis vannak egyéb feltételek is, amiknek meg kell felelnetek, hogy bekerülhessetek a képzésre. Ilyenek például a felvételi vagy alkalmassági vizsgák, illetve az orvosi alkalmassági vizsgák is. A legtöbb felsőoktatási intézményben ezek a vizsgák már javában zajlanak, a dátumokról, valamint az értékelésükről itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.