Ponthalászat az utolsó pillanatban - ma még tehettek észrevételt, ha rosszul javították az érettségit

Ma még tehettek észrevételt, ha úgy gondoljátok, rosszul javították érettségiteket - mutatjuk, hogyan.

  • Csik Veronika

Ha az elmúlt két napban megnéztétek a kijavított érettségiket, akkor ma még jelezhetitek, ha szerintetek rosszul javították őket. Idén a javítással kapcsolatos észrevételeiteket online is elküldhetitek, de meg kell érkeznie legkésőbb 2021. június 2-án 16 óráig (ha a határidőt lekésitek, már nem veszik figyelembe a panaszt). Ennek egyébként nincs formai követelménye - írja az Oktatási Hivatal. Viszont észrevételt csak a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés "számszaki hibája" (magyarul: a javító rosszul adta össze a pontokat) miatt tehettek.

Hogy néz ki az észrevétel? Ha egy részt kifogásoltok, akkor az írásbeliteket az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.

A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amivel kapcsolatban az észrevételt tettek. Azt is tartsátok szem előtt, hogy az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amit első körben nem tűnt fel a tanárnak.

Arról, hogyan számolhatjátok az érettségi pontokat, kiknek kell a minimum- és az előzetes ponthatárokkal számolniuk, itt írtunk le mindent:

A 2021-es érettségi azonban még nem ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.