Csak előkerült Jókai az érettségin: az 1848-as nagy szónokokról kaptak cikket a diákok

Az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kell megoldaniuk tizenegy feladatot.

  • Eduline

A szövegértési feladatsor bázisszövege az 1848/149-es szabadságharc nagy szónokairól szól, például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról. A szónoki beszédek kapcsán kell a középszinten vizsgázóknak megoldaniuk a kétoldalas szöveghez kapcsolódó tizenegy feladatot. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint ebben van három olyan kérdés, amelynek megválaszolásához nem elég a szöveg értelmezése, némi nyelvtani tudás is kell hozzá.

Jókai Mór februárban - igaz, nem a szabadságharcban betöltött szerepe, hanem regényírói munkássága miatt - a kötelező olvasmányokról szóló vita középpontjába került, miután Tóth Krisztina író, költő egy interjúban arról beszélt, hogy Az arany ember című regényt a nemi szerepek ábrázolása miatt kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Tóth Krisztina véleménye komoly vitát gerjesztett, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár például úgy reagált, „Jókai Mór nem vita tárgya”.

Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Először egy 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat. Például meg kell keresniük a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat.

A szövegértési feladatok megoldásával maximum 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.