Maruzsa Zoltán is beszállt a Jókai-vitába

A köznevelésért felelős államtitkár szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely művek kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni.

  • Eduline/MTI

"Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel.

Ezzel arra utalt, hogy a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása után vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány. Az államtitkár az interjúban kitért arra is, hogy tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon - erről itt írtunk korábban

De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket - tette hozzá Maruzsa Zoltán.

A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a "modernistáknak és a tradicionalistáknak" is megfelel.

A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.