Témakörök és hibák a matekérettségin: ha nem figyeltek, értékes pontokat veszíthettek

Milyen témakörök okoznak problémát a legtöbb diáknak a matekérettségin? Milyen apró hibákkal szoktak pontokat veszíteni a vizsgázók? Cikksorozatunk negyedik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

  • Tóth Alexandra

Krasznai Blanka, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője szerint két nagy témakör okoz a leggyakrabban problémát az érettségizőknek: a kombinatorika, illetve a valószínűségszámítás.

Ennek egyik oka, hogy viszonylag későn tanulják ezeket, illetve nem egy sémára épülnek a feladatok, sok területről kell a tudást használni. Nagyon fontos szerepet játszik a szövegértés is – például, hogy a kombinatorikánál a variációt vagy a kombinációt kell használni

– mondja, hozzátéve: hasonló okokból többeknek a térgeometriával és a síkgeometriával is meggyűlhet a bajuk.

Ha ti is gondban vagytok a korábbiakban felsorolt témákkal, vagy az exponenciális és logaritmusos feladatok mennek nehezebben, esetleg éppen az egyenletekkel álltok hadilábon, érdemes ellátogatnotok a Studium Generale oldalára – amelyet korábban már ajánlottunk –, ugyanis az SG-sek nem egyszerűen összegyűjtötték a korábbi évek érettségi feladatsorait, hanem témakörökre és szintekre (középszint és emelt szint) bontva készítettek belőlük feladatlapokat. Így témáról témára felkészülhettek a jövő heti vizsgára.

Magyarázatra is szükségetek lenne a feladatokhoz? Korábban már mutattunk nektek egy Youtube-csatornát, ahol segítséget is kaptok a matekérettségi megoldásához. A videók leírásából az is kiderül, melyik témakört hanyadik perctől találjátok, így ha nem szeretnétek az összes megoldást végignézni, elég a megfelelő részhez tekernetek.

2+2+2 hiba: az már 6 ponttal kevesebb

Nemcsak a nehezebb feladatokkal lehet könnyen pontokat veszíteni, hanem általános hibákkal is. Krasznai Blanka szerint nagyon tipikus, egy-két pontos hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak. Utóbbi „akkor fordulhat elő leggyakrabban, ha a feladat többféle mértékegységet ad meg, és elfelejtenek átváltani, vagy nem figyelnek arra, hogy mi volt a kérdés, és rossz mértékegységben válaszolnak” – teszi hozzá.

Ugyancsak gyakran előfordul, hogy nem kerekítenek, vagy nem annyi tizedesjegyre, mint ahogy a feladat elvárja.

Ami még szintén típushiba szokott lenni, az a túl szabályos ábra. Ezekből sose szabad kiindulni, hiszen lehet, hogy észrevesznek egy derékszöget, de ez így még nem lesz jó megoldás, ezt matematikailag is bizonyítani kell – mondja.

Az SG szekcióvezetője szerint rengeteg diák elfelejti ellenőrizni a feladatokat, ami azon túl, hogy a hosszabb, kifejtős számolásoknál pontot ér, az összes feladatnál az egyik legfontosabb lépés. Ha számításkor csak egy apró hibát is becsúszik – mondjuk egy plusz-mínuszt elírtok –, akkor azt egészen a feladat végéig nem fogjátok észrevenni, és ha nem ellenőriztek, akkor ez később sem derül ki. „Bár egy ilyen apróbb dolog nem elvi hiba, és nem jár érte az összes pont levonása. Ha egy elvi hibánk van, onnantól már nem kaphatunk pontot a feladatra. Ezt viszont mind csak akkor tudjuk észrevenni, ha a feladat végén ellenőrzünk” – hangsúlyozza Krasznai Blanka.

Az SG matematika szekciójának vezetőjével egyébként korábban már beszélgettünk arról, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Majd átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába. De annak is utánajártunk már, milyen eszközök tudják a legnagyobb segítséget nyújtani az érettségi alatt.

magyarérettségiről szóló sorozatunkat itt találjátok, a töriérettségire készülésben pedig ebben a sorozatban segítünk.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.