Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2021 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre közel 102 000-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ebből mennyien felvételiztek mesterre, illetve azt is, melyik volt a tíz legnépszerűbb képzés.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a szeptemberben induló szakokra összesen 101 844 nyújtották be jelentkezésüket - több mint 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Összesen 72 058-an jelöltek meg valamilyen alapszakot, 20 213-an valamilyen mesterszakot, 11 004-an felsőoktatási szakképzést, 15 389-en pedig osztatlan képzést. Ebből 91 648-an szeretnének államilag támogatott képzésekre bekerülni.
Itt megnézhetitek, hogy melyek voltak a legnépszerűbb alapszakok a 2021-es felvételin, most pedig a tíz legnépszerűbb mesterszakot mutatjuk meg nektek. A toplista első három helye idén sem változott, ugyanazokra a szakokra jelentkeztek a legtöbben, mint a 2020-as felvételin. A szakok mögött zárójelben az összes jelentkező számát láthatjátok.
Érdekesség, hogy a tavalyi 9. - a Master of Business Administration (MBA) - idén nem jutott be a top 10-be, csak a 12. helyre került. Illetve a gépészmérnöki is éppen lecsúszott a tavalyi 10. helyéről - idén 11. lett.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.