Felvételi 2021: erre a tíz mesterszakra jelentkezett a legtöbb diák

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2021 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre közel 102 000-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ebből mennyien felvételiztek mesterre, illetve azt is, melyik volt a tíz legnépszerűbb képzés.

  • Tóth Alexandra

Ahogy azt korábban már megírtuk, a szeptemberben induló szakokra összesen 101 844 nyújtották be jelentkezésüket - több mint 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Összesen 72 058-an jelöltek meg valamilyen alapszakot, 20 213-an valamilyen mesterszakot, 11 004-an felsőoktatási szakképzést, 15 389-en pedig osztatlan képzést. Ebből 91 648-an szeretnének államilag támogatott képzésekre bekerülni.

Itt megnézhetitek, hogy melyek voltak a legnépszerűbb alapszakok a 2021-es felvételin, most pedig a tíz legnépszerűbb mesterszakot mutatjuk meg nektek. A toplista első három helye idén sem változott, ugyanazokra a szakokra jelentkeztek a legtöbben, mint a 2020-as felvételin. A szakok mögött zárójelben az összes jelentkező számát láthatjátok.

  1. tanári (2237)
  2. vezetés és szervezés (1887)
  3. pszichológia (1119)
  4. marketing (1041)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (855)
  6. vállalkozásfejlesztés (832)
  7. pénzügy (723)
  8. nemzetközi tanulmányok (642)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (596)
  10. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (528)

Érdekesség, hogy a tavalyi 9. - a Master of Business Administration (MBA) - idén nem jutott be a top 10-be, csak a 12. helyre került. Illetve a gépészmérnöki is éppen lecsúszott a tavalyi 10. helyéről - idén 11. lett.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.