Több mint 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba felvételizők száma tavalyhoz képest

A legnépszerűbb képzések idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de a számok alapján a modellváltó egyetemeket is többen választották, mint egy évvel korábban – ismertette a legfrissebb statisztikákat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.

  • Eduline

„Az egyetemi, főiskolai jelentkezések összesítése alapján azt látjuk, hogy a magyar fiatalok bíznak a hazai intézményekben: idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (akkor 91 458-an felvételiztek - a szerk.) – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a tavalyi év az elmúlt 19 év negatív rekordja volt a felvételin, így annyira nem meglepő, hogy többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.

MTI

Schanda Tamás a részletes adatokat ismertetve elmondta, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, itt 20 266-ról 22 403-ra emelkedett a jelentkezők száma. A bölcsészettudományi képzésekre bő ezerrel, 11 002 helyett 12 066-an felvételiztek, a műszakiakra 9876 helyett 10 588-an, pedagógusképzésre a tavalyi 8245 után idén 9787-en, orvos- és egészségtudományira pedig 8619-en jelentkeztek – ez 1208-cal több, mint az egy évvel ezelőtti szám.

Az ITM miniszterhelyettese kitért a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra is. Szerinte "a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények", ugyanis azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több ember adta be a felvételijét, mint az előző évben – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.