Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A legnépszerűbb képzések idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de a számok alapján a modellváltó egyetemeket is többen választották, mint egy évvel korábban – ismertette a legfrissebb statisztikákat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.
„Az egyetemi, főiskolai jelentkezések összesítése alapján azt látjuk, hogy a magyar fiatalok bíznak a hazai intézményekben: idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (akkor 91 458-an felvételiztek - a szerk.) – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a tavalyi év az elmúlt 19 év negatív rekordja volt a felvételin, így annyira nem meglepő, hogy többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.

Schanda Tamás a részletes adatokat ismertetve elmondta, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, itt 20 266-ról 22 403-ra emelkedett a jelentkezők száma. A bölcsészettudományi képzésekre bő ezerrel, 11 002 helyett 12 066-an felvételiztek, a műszakiakra 9876 helyett 10 588-an, pedagógusképzésre a tavalyi 8245 után idén 9787-en, orvos- és egészségtudományira pedig 8619-en jelentkeztek – ez 1208-cal több, mint az egy évvel ezelőtti szám.
Az ITM miniszterhelyettese kitért a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra is. Szerinte "a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények", ugyanis azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több ember adta be a felvételijét, mint az előző évben – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.