Keresztféléves felvételi: pontszámítás és ponthatárok

Holnap lejár a keresztféléves felvételi jelentkezési határideje. Még nem sikerült eldönteni, hogy hova jelentkeztek? Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a pontokkal kapcsolatban.

  • Eduline

November 15-ig jelentkezhettek egyetemre vagy főiskolára a keresztféléves felvételin. Most összegyűjtöttök az összes fontos és hasznos információt a pontszámítással és a ponthatárokkal kapcsolatban.

Pontszámítási szabályok

Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. A 400 pontot tanulmányi pontokkal (maximum 200 pont) és az érettségi pontokkal (maximum 200 pont) gyűjthetitek össze. Ezen kívül maximum 100 többletpontot kaphattok, így összesen 500 pontotok lehet. Az összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, ami alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont és mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pont. A pontszámítási szabályokról részletesebben itt tájékozódhattok.

Hány pontot ér a tanulmányi eredmény a keresztféléves felvételin?

A tanulmányi eredményeitekre maximum 200 pontot kaphattok. A tanulmányi pontotokat a 9–12. évfolyamos középiskolai osztályzataitokból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből számolják ki. A kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből legfeljebb 100 pontot kaphattok.

Legnépszerűbb szakok ponthatárai

Ha kíváncsiak vagytok, a korábbi években milyen ponthatárok voltak, akkor a 2019-es pontokat itt nézhetitek, de megtaláljátok a 2018-as ponthatárokat is. A következő táblázatban pedig a tavalyi keresztféléves felvételin népszerű szakokból válogattunk, itt megnézhetitek, hogy milyen ponthatárok voltak tavaly ezen a szakokon.

Intézmény/ szakPonthatár
BCE-GTK vezetés és szervezés (MNA)54
BME-GPK gépészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI pénzügy (MNA)72
BME-VIK mérnökinformatikus (MNA)71
BCE-GTK vállalkozásfejlesztés (MNA)58
BCE-GTK marketing (MNA)61
BME-VBK vegyészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI vezetés és szervezés (MNA)61
BGE-KKK marketing (MNA)67
DE-GTK vezetés és szervezés (MNA)66

Mesterszakra felvételizőknek: ezt kell tudnotok a kreditelismerésről

Ha mesteren szeretnétek továbbtanulni, akkor sajnos nem mindegy, milyen alapszakon végeztetetek. Mutatjuk, hol tudjátok megnézni, milyen bemeneti követelmények vannak egyes szakokon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.