Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?

Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy mit és hogyan kell csinálnotok, ha szeretnétek jelentkezni valahova a keresztféléves felvételin, itt találjatok a jelentkezés részleteit lépésről lépésre. Itt tudjátok megnézni, hogy idén milyen szakokra jelentkezhettek és arról is írtunk, hogy miért jár pluszpont.

A ponthatárokat várhatóan 2021. január 25-én hirdetik ki. Ha kíváncsiak vagytok, a korábbi években milyen ponthatárok voltak, akkor a 2019-es pontokat itt nézhetitek, de megtaláljátok a 2018-as ponthatárokat is.

Tavalyi ponthatárok a népszerű szakokon:

Intézmény/ szakPonthatár
BCE-GTK vezetés és szervezés (MNA)54
BME-GPK gépészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI pénzügy (MNA)72
BME-VIK mérnökinformatikus (MNA)71
BCE-GTK vállalkozásfejlesztés (MNA)58
BCE-GTK marketing (MNA)61
BME-VBK vegyészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI vezetés és szervezés (MNA)61
BGE-KKK marketing (MNA)67
DE-GTK vezetés és szervezés (MNA)66

Ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a tavalyi keresztféléves felvételin

Utánajártunk, hogy mely mesterszakok szerepeltek a tíz legkedveltebb között a keresztféléves felvételin és összehasonlítottuk a szeptemberben induló népszerű képzésekkel is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.