Bukhatjátok-e a felvételit, ha rossz sorrendbe rendeztétek a szakokat?

Milyen szerepet játszik a 2020-as felvételi ponthatárainak meghúzásakor az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Bukhatjátok-e a második helyes jelentkezéseteket, ha az első helyre biztosan nem vesznek fel titeket, de nem soroltátok hátrébb a sorrendmódosítási időszakban? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, tehát először megnézik, bekerültetek-e az első helyre, és ha nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt helyet veszik figyelembe (ha oda sincs elég pontotok, akkor értelem szerűen a harmadik helyet nézik, és így tovább).

Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülnötök az első helyen megjelölt szakra - például mert nem mentetek el az alkalmassági vizsgára -, nem is lett volna értelme sorrendet módosítani, hiszen az esélytelen első hely gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Egyedül az okozott volna gondot, ha egy olyan szakot jelöltök meg az első helyen, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda felvennének, a második helyen megjelölt szakra semmiképpen nem kerülhetnétek be.

"Ha a kihirdetett ponthatár felett van a pontom, már biztos, hogy felvettek az egyetemre?"

Gyakran felmerül a kérdés, hogyha a július 23-án kihirdetett ponthatár felett van a pontszámotok, akkor az azt jelenti-e, hogy már biztosan felvettek benneteket a megálmodott szakra? Íme a válasz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.