Bukhatjátok-e a felvételit, ha rossz sorrendbe rendeztétek a szakokat?

Milyen szerepet játszik a 2020-as felvételi ponthatárainak meghúzásakor az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Bukhatjátok-e a második helyes jelentkezéseteket, ha az első helyre biztosan nem vesznek fel titeket, de nem soroltátok hátrébb a sorrendmódosítási időszakban? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, tehát először megnézik, bekerültetek-e az első helyre, és ha nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt helyet veszik figyelembe (ha oda sincs elég pontotok, akkor értelem szerűen a harmadik helyet nézik, és így tovább).

Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülnötök az első helyen megjelölt szakra - például mert nem mentetek el az alkalmassági vizsgára -, nem is lett volna értelme sorrendet módosítani, hiszen az esélytelen első hely gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Egyedül az okozott volna gondot, ha egy olyan szakot jelöltök meg az első helyen, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda felvennének, a második helyen megjelölt szakra semmiképpen nem kerülhetnétek be.

"Ha a kihirdetett ponthatár felett van a pontom, már biztos, hogy felvettek az egyetemre?"

Gyakran felmerül a kérdés, hogyha a július 23-án kihirdetett ponthatár felett van a pontszámotok, akkor az azt jelenti-e, hogy már biztosan felvettek benneteket a megálmodott szakra? Íme a válasz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.