Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Csökkenhetnek a jogszabályi minimumponthatárok az idei érettségi rendszere miatt? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Érdeklődni szeretnék, hogy lehet-e számítani arra, hogy az egyetem leviszi a minimum- és alap ponthatárokat?
- kérdezte egy olvasónk hozzátéve, hogy a szóbeli vizsgák elmaradása miatt egyáltalán van-e esély mondjuk 279 ponttal bekerülni olyan szakra ahol hiány van?
A jogszabályi minimumponthatár idén is 280 az alap- és osztatlan képzéseken, 240 a felsőoktatási szakképzés és 50 a mesterképzés esetében. A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.
De mikor lehet alacsonyabb? Ott, ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető - írja a Felvi.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy mindenkit felvesznek, ugyanis jelentkezők számát, illetve teljesítményét figyelembe véve az egyetemek dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását - nem töltik ki az összes helyet.
Utolsó simítások a felvételiben: minden, amit a közelgő határidő előtt tudni kell
Július 9-én ér véget a tavaszi ügyintézési időszak, ami azt jelenti, hogy már csak egy hetetek van az utolsó simításokra. Most összegyűjtöttünk nektek minden tudnivalót egy helyen, hogy a legapróbb tennivalókról se feledkezzetek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.