Hol lehet alacsonyabb és magasabb a jogszabályi minimumponthatár idén?

Csökkenhetnek a jogszabályi minimumponthatárok az idei érettségi rendszere miatt? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Érdeklődni szeretnék, hogy lehet-e számítani arra, hogy az egyetem leviszi a minimum- és alap ponthatárokat?

- kérdezte egy olvasónk hozzátéve, hogy a szóbeli vizsgák elmaradása miatt egyáltalán van-e esély mondjuk 279 ponttal bekerülni olyan szakra ahol hiány van?

A jogszabályi minimumponthatár idén is 280 az alap- és osztatlan képzéseken, 240 a felsőoktatási szakképzés és 50 a mesterképzés esetében. A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.

De mikor lehet alacsonyabb? Ott, ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető - írja a Felvi.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy mindenkit felvesznek, ugyanis jelentkezők számát, illetve teljesítményét figyelembe véve az egyetemek dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását - nem töltik ki az összes helyet.

Utolsó simítások a felvételiben: minden, amit a közelgő határidő előtt tudni kell

Július 9-én ér véget a tavaszi ügyintézési időszak, ami azt jelenti, hogy már csak egy hetetek van az utolsó simításokra. Most összegyűjtöttünk nektek minden tudnivalót egy helyen, hogy a legapróbb tennivalókról se feledkezzetek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.