Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A taktikázás a többletpontokkal gyakran nagy fejtörést okozhat. Minden évben szó esik arról, hogy mire kaphattok az extra pontokat és mikor nem jár nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségiért pluszpont. Mutatjuk a válaszokat.
Jogszabály alapján járó többletpontokból hármat különböztetünk meg: kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és esélyegyenlőség jogcímen plusz pontokat. Viszont ezeket sem minden esetben számolhatjátok bele a pontjaitokba, ugyanis vannak feltételek, amiknek meg kell felelnetek.
Emelt szintű érettségiért akkor nem jár többletpont, ha egyrészt nem éritek el a 45%-ot a vizsgán, másrészt ha nem abból számolják végül az érettségi pontjaitokat.
Bár 2020-tól minden szakra kötelező legalább egy tárgyból emeletezni, de ha nem az érettségi bemeneti tárgyak egyikéből tettétek azt, nem jár érte többletpont. Például, ha a bemeneti követelmény matek és fizika érettségi, de ti angolból emelteztetek, akkor a pontjaitok nem ebből számolják, így nem kaphatjátok meg a plusz 50 pontot. Azonban mivel nyelvről van szó, B2-es nyelvvizsgának megfelel, szóval 28 plusz pont így is járhat érte.
A nyelvvizsgáért nem kaphattok pontot, ha a bizonyítványotokat nem töltöttétek fel a felvire, mivel az érettségivel ellentétben, ez nem kerül be automatikusan az adataitok közé. Ezen kívül többféleképpen is maximalizálva vannak a többletpontok, a nyelvtudásért összesen 40 pont adható. Emiatt például, ha van két B2-es nyelvvizsgátok, azért nem kaphattok 40 pontnál többet. Ezen felül ha már van két emelt érettségitek, akkor a nyelvvizsgáért már nem kaphattok, mert túllépnétek a 100 pontot.
Abban az esetben, ha ugyan abból a nyelvből emelteztetek, mint amiből nyelvvizsgátok is van, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni. Ugyanis csak az egyiket tudják beszámítani, és mivel az emelt érettségi ér többet, azt fogják figyelembe venni. A felvételi tájékoztató szerint ugyanis ha "egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg."
Az is nagyon fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Így ha például franciából vagy egy középfokú és felsőfokú vizsgátok is van, akkor ebben az esetben is csak a kedvezőbb - magasabb pontszámot érő - esetben kaphattok pluszpontokat.
Fontos tudni, hogy sem az emelt érettségiért, sem a nyelvvizsgáért nem jár többletpont, ha a pontjaitok gyakorlati vizsga alapján kerülnek kiszámolásra. Ez művészeti és művészetközvetítési területhez tartozó szakokon, valamint edző alapképzési szakon fordulhat elő.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben
Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).