Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A taktikázás a többletpontokkal gyakran nagy fejtörést okozhat. Minden évben szó esik arról, hogy mire kaphattok az extra pontokat és mikor nem jár nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségiért pluszpont. Mutatjuk a válaszokat.
Jogszabály alapján járó többletpontokból hármat különböztetünk meg: kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és esélyegyenlőség jogcímen plusz pontokat. Viszont ezeket sem minden esetben számolhatjátok bele a pontjaitokba, ugyanis vannak feltételek, amiknek meg kell felelnetek.
Emelt szintű érettségiért akkor nem jár többletpont, ha egyrészt nem éritek el a 45%-ot a vizsgán, másrészt ha nem abból számolják végül az érettségi pontjaitokat.
Bár 2020-tól minden szakra kötelező legalább egy tárgyból emeletezni, de ha nem az érettségi bemeneti tárgyak egyikéből tettétek azt, nem jár érte többletpont. Például, ha a bemeneti követelmény matek és fizika érettségi, de ti angolból emelteztetek, akkor a pontjaitok nem ebből számolják, így nem kaphatjátok meg a plusz 50 pontot. Azonban mivel nyelvről van szó, B2-es nyelvvizsgának megfelel, szóval 28 plusz pont így is járhat érte.
A nyelvvizsgáért nem kaphattok pontot, ha a bizonyítványotokat nem töltöttétek fel a felvire, mivel az érettségivel ellentétben, ez nem kerül be automatikusan az adataitok közé. Ezen kívül többféleképpen is maximalizálva vannak a többletpontok, a nyelvtudásért összesen 40 pont adható. Emiatt például, ha van két B2-es nyelvvizsgátok, azért nem kaphattok 40 pontnál többet. Ezen felül ha már van két emelt érettségitek, akkor a nyelvvizsgáért már nem kaphattok, mert túllépnétek a 100 pontot.
Abban az esetben, ha ugyan abból a nyelvből emelteztetek, mint amiből nyelvvizsgátok is van, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni. Ugyanis csak az egyiket tudják beszámítani, és mivel az emelt érettségi ér többet, azt fogják figyelembe venni. A felvételi tájékoztató szerint ugyanis ha "egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg."
Az is nagyon fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Így ha például franciából vagy egy középfokú és felsőfokú vizsgátok is van, akkor ebben az esetben is csak a kedvezőbb - magasabb pontszámot érő - esetben kaphattok pluszpontokat.
Fontos tudni, hogy sem az emelt érettségiért, sem a nyelvvizsgáért nem jár többletpont, ha a pontjaitok gyakorlati vizsga alapján kerülnek kiszámolásra. Ez művészeti és művészetközvetítési területhez tartozó szakokon, valamint edző alapképzési szakon fordulhat elő.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben
Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.