Nem minden esetben jár pluszpont az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért

A taktikázás a többletpontokkal gyakran nagy fejtörést okozhat. Minden évben szó esik arról, hogy mire kaphattok az extra pontokat és mikor nem jár nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségiért pluszpont. Mutatjuk a válaszokat.

  • Eduline

Jogszabály alapján járó többletpontokból hármat különböztetünk meg: kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és esélyegyenlőség jogcímen plusz pontokat. Viszont ezeket sem minden esetben számolhatjátok bele a pontjaitokba, ugyanis vannak feltételek, amiknek meg kell felelnetek.

Emelt szintű érettségiért akkor nem jár többletpont, ha egyrészt nem éritek el a 45%-ot a vizsgán, másrészt ha nem abból számolják végül az érettségi pontjaitokat.

Bár 2020-tól minden szakra kötelező legalább egy tárgyból emeletezni, de ha nem az érettségi bemeneti tárgyak egyikéből tettétek azt, nem jár érte többletpont. Például, ha a bemeneti követelmény matek és fizika érettségi, de ti angolból emelteztetek, akkor a pontjaitok nem ebből számolják, így nem kaphatjátok meg a plusz 50 pontot. Azonban mivel nyelvről van szó, B2-es nyelvvizsgának megfelel, szóval 28 plusz pont így is járhat érte.

A nyelvvizsgáért nem kaphattok pontot, ha a bizonyítványotokat nem töltöttétek fel a felvire, mivel az érettségivel ellentétben, ez nem kerül be automatikusan az adataitok közé. Ezen kívül többféleképpen is maximalizálva vannak a többletpontok, a nyelvtudásért összesen 40 pont adható. Emiatt például, ha van két B2-es nyelvvizsgátok, azért nem kaphattok 40 pontnál többet. Ezen felül ha már van két emelt érettségitek, akkor a nyelvvizsgáért már nem kaphattok, mert túllépnétek a 100 pontot.

Abban az esetben, ha ugyan abból a nyelvből emelteztetek, mint amiből nyelvvizsgátok is van, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni. Ugyanis csak az egyiket tudják beszámítani, és mivel az emelt érettségi ér többet, azt fogják figyelembe venni. A felvételi tájékoztató szerint ugyanis ha "egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg."

Az is nagyon fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Így ha például franciából vagy egy középfokú és felsőfokú vizsgátok is van, akkor ebben az esetben is csak a kedvezőbb - magasabb pontszámot érő - esetben kaphattok pluszpontokat.

Fontos tudni, hogy sem az emelt érettségiért, sem a nyelvvizsgáért nem jár többletpont, ha a pontjaitok gyakorlati vizsga alapján kerülnek kiszámolásra. Ez művészeti és művészetközvetítési területhez tartozó szakokon, valamint edző alapképzési szakon fordulhat elő.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben

Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.