A legnagyobb botrányok és az idei tervek - holnap indul a 2020-as érettségi
Holnap elindul a 2020-as érettségi szezon, az idei vizsgák pedig egyszer biztosan benne lesznek a történelemkönyvekben, hiszen már a felvezetés is finoman szólva kalandosra sikerült. Azt mondják, az utolsó napon már nem szabad az érettségivel foglalkozni, most összeszedtük a magyar érettségirendszer legnagyobb botrányait.
Eduline
Az egyik "leghíresebb" érettségi botrány talán az 1989-es volt. Ebben az évben ugyanis több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium úgy döntött, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.
A 2000-es olaszérettségin is volt baki, ez azonban nem volt olyan vészes, ugyanis kifejezetten kellemes meglepetés érte a diákokat. A feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedést és az esetleges magyarázatokat, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
2003-ban is volt fennakadás, ugyanis a kijelölt időpontnál egy héttel korábban íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségi írásbeli vizsgáit egy miskolci iskolában. A két tárgyban érintett 376 iskola 9 ezer diákjának póttételeket küldtek.
Két év múlva, 2005-ben a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vehették a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Tavaly is volt botrány, de nem kellett ismételni
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután továbbadta, hogy azokat eljuttassák a rokonságban érettségizőknek. Innen pedig már ismeritek a történetet. A feladatok - kifejezetten az esszétémák - az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat előnyhöz juthattak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott később elismerte a tetteit, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat. A lényeg a lényeg, a diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat.
Az idei érettségi is biztosan bekerül a történelmi vizsgák közé
Ugyanis amióta a kétszintű vizsgarendszert bevezették, soha nem fordult még elő az, hogy a diákok alig két héttel az érettségik előtt nem tudták volna, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. A koronavírus járvány most ezt is felülírta.
Már az érettségi kérdése is önmagában hetekig megválaszolatlan maradt, a diákok, tanárok és szülők sem tudtak semmit. Csak tippelni lehetett, mi az oktatási kormányzat taktikája - megtartják-e a vizsgákat, elhalasztják őket vagy egyenes el is törlik a 2020-as érettségiket. Április 9-én Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára (egyben a járvány miatt felállított oktatási akciócsoport vezetője) bejelentette, megszületett a jasalat: idén csak írásbeliket tartanak, a szóbelik elmaradnak. Ezt a javaslatot egy hét múlva el is fogadta a kormány, így április 16-án hivatalossá vált az idei menetrend.
Az utóbbi hónapokban minden a koronavírus járványról szól, vajon az érettségiben is előkerül a járványtéma? Összeszedtük, mik fordulhatnak elő a magyar, töri és matek vizsgákon, ha az összeállítóknak is gondolnak az aktualitásokra.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.