Hogyan számolják a pontjaitokat, ha nincs érettségitek idegen nyelvből? Itt a válasz

Általában régen érettségizettek esetében merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha valakinek nincsen idegen nyelvből érettségi vizsgája. Hogyan számolják ilyen esetben az érettségi pontokat? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Régebben ugyanis idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenni. Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok, kivétel természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol adott idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható módon szerepel a követelmények között és más választható tárgyból (tárgyakból) rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor érettségi pontok alapvetően számíthatók.

Ha van emelt szintű kötelezettség valamely tárgyból (2020-tól minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen van ilyen kötelezettség), vagy az idegen nyelv kötelező, akkor a szükséges tárgyból vagy tárgyakból viszont érettségi vizsgát szükséges tenni a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az érettségi jelentkezésről itt olvashattok bővebben.

Az idegen nyelv hiánya felmerülhet még a tanulmányi pontok számításakor is, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nem rendelkeztek két év végi eredménnyel sem. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei (korábban 1-4. osztály) - írja a Felvi.

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege szükséges a tanulmányi pontok számításához:

magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),

történelem,

matematika,

legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékosság miatt mentesítették – tanulmányi pont nem számítható. Tehát ha a középiskolai tanulmányok alatt sem tanultatok idegen nyelvet, akkor tanulmányi pont sajnos nem számítható, azonban még sem okozza azt, hogy ne tudtok felvételizni, hiszen ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján számíthatják a felvételi összpontszámotokat.

Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?

Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.