Hogyan számolják a pontjaitokat, ha nincs érettségitek idegen nyelvből? Itt a válasz

Általában régen érettségizettek esetében merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha valakinek nincsen idegen nyelvből érettségi vizsgája. Hogyan számolják ilyen esetben az érettségi pontokat? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Régebben ugyanis idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenni. Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok, kivétel természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol adott idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható módon szerepel a követelmények között és más választható tárgyból (tárgyakból) rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor érettségi pontok alapvetően számíthatók.

Ha van emelt szintű kötelezettség valamely tárgyból (2020-tól minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen van ilyen kötelezettség), vagy az idegen nyelv kötelező, akkor a szükséges tárgyból vagy tárgyakból viszont érettségi vizsgát szükséges tenni a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az érettségi jelentkezésről itt olvashattok bővebben.

Az idegen nyelv hiánya felmerülhet még a tanulmányi pontok számításakor is, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nem rendelkeztek két év végi eredménnyel sem. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei (korábban 1-4. osztály) - írja a Felvi.

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege szükséges a tanulmányi pontok számításához:

magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),

történelem,

matematika,

legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékosság miatt mentesítették – tanulmányi pont nem számítható. Tehát ha a középiskolai tanulmányok alatt sem tanultatok idegen nyelvet, akkor tanulmányi pont sajnos nem számítható, azonban még sem okozza azt, hogy ne tudtok felvételizni, hiszen ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján számíthatják a felvételi összpontszámotokat.

Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?

Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.