Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Általában régen érettségizettek esetében merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha valakinek nincsen idegen nyelvből érettségi vizsgája. Hogyan számolják ilyen esetben az érettségi pontokat? Fontos kérdésre válaszolunk.
Régebben ugyanis idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenni. Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok, kivétel természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol adott idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható módon szerepel a követelmények között és más választható tárgyból (tárgyakból) rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor érettségi pontok alapvetően számíthatók.
Ha van emelt szintű kötelezettség valamely tárgyból (2020-tól minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen van ilyen kötelezettség), vagy az idegen nyelv kötelező, akkor a szükséges tárgyból vagy tárgyakból viszont érettségi vizsgát szükséges tenni a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az érettségi jelentkezésről itt olvashattok bővebben.
Az idegen nyelv hiánya felmerülhet még a tanulmányi pontok számításakor is, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nem rendelkeztek két év végi eredménnyel sem. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei (korábban 1-4. osztály) - írja a Felvi.
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege szükséges a tanulmányi pontok számításához:
magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),
történelem,matematika,legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékosság miatt mentesítették – tanulmányi pont nem számítható. Tehát ha a középiskolai tanulmányok alatt sem tanultatok idegen nyelvet, akkor tanulmányi pont sajnos nem számítható, azonban még sem okozza azt, hogy ne tudtok felvételizni, hiszen ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján számíthatják a felvételi összpontszámotokat.
Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?
Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.