Mesterképzésre jelentkeztek? Ezt a szabályt kötelező ismernetek

Nemcsak az alap-, osztatlan és felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek kell február 15-éig meghozniuk a döntésüket, és jelentkezniük valamelyik egyetem, főiskola képzésére. A mesterszakos felvételizőknek is eddig a napig kell benyújtaniuk a jelentkezésüket. Azonban nem mindegy, hogy milyen szakról érkeztek egy-egy mesterképzésre.

  • Eduline

Adott mesterszakra jelentkezésetek nagy részben függ attól, hogy milyen alapszakról érkeztek, vagyis, hogy milyen oklevelet szereztetek a mesterképzést megelőzően. Ugyanis nem minden oklevelet (valamint az adott alapszakon szerzett krediteket) fogadnak el egyformán előzményként.

Ha olyan oklevéllel jelentkeztek, ami nem teljes kreditértékével számítható be, azt a megjelölt egyetem, főiskola kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy ezek közül mennyi kredit ismerhető el az új képzésen. Ha csak a minimálisan előírt kreditszámnak feleltek meg, akkor bár még bekerülhettek a megjelölt képzésre, de a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek.

Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alaképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott képzésre. Azt, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be pontosan, ebben a táblázatban nézhetitek meg.

A mesterképzésekre vonatkozó pontszámítási szabályokról itt olvashattok, a 2020-as felvételiről szóló cikkeinket pedig itt olvashatjátok.

Hány pontra lesz szükségetek, hogy bekerüljetek a 10 legnépszerűbb mesterszak egyikére?

Egyre jobban közeleg a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje, már csak 3 napotok maradt, hogy eldöntsétek mit és hol szeretnétek tanulni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.