Hat dolog, amire érdemes figyelni, mielőtt véglegesítitek a jelentkezést

A héten véget ér a felvételi jelentkezési időszaka. Összeszedtünk nektek néhány tippet, hogy mit érdemes átgondolni és ellenőrizni, mielőtt véglegesítitek a felvételi jelentkezéseteket.

  • Eduline

Figyeljetek a sorrendre

Amennyiben több képzést jelöltetek meg, fontos hogy milyen sorrendben kerültek bele a felvételi jelentkezésbe, ezért nem árt ellenőrizni. A jelentkezési sorrend kialakításának lényege, hogy az a jelentkezési hely kerüljön az első helyre, ahová a leginkább szeretnétek bekerülni, és az utolsó helyre pedig az, ahová a megjelöltek közül a legkevésbé.

Fontos információ, hogy a jelentkezési sorrenden kizárólag egy alkalommal lehet (majd) módosítani, vagy jelentkezési helyeket visszavonni: az ügyintézési időszakban, legkésőbb 2020. július 9-ig. A jelentkezési sorrnedről és fontosságáról bővebben itt olvashattokt.

Költségtérítéses vagy államilag támogatott?

A sorrendnél figyelnetek kell arra is, hogy a választott képzéseknél melyik finanszírozási formát jelöltétek meg. Itt érdemes végiggondolni,  hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek-e bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formának nem kell kötelezően egymást követően szerepelnie.

Fontos a képzés helye és a nyelve

Nem csak a felvételi sorrend számít, arra is figyelnetek kell, hogy a képzési hely és nyelv is a megfelelő legyen. Nehogy olyan egyetemi kart vagy szakot jelöljetek meg, amit nem szerettetek volna. Erről bővebben itt olvashattok.

Minden dokumentum legyen feltöltve

Az E-felvételi jelentkezéskor fel kell töltenetek valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot. Az ezt követően kézhez kapott dokumentumokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Gondoljátok végig, hogy mi az, amit fel kell töltenetek és ne feledkezzetek meg azokról sem, amik csak később kaptok majd meg. Az eljárás során külföldön érettségiző, valamint oklevelet szerző jelentkezők a hiánypótlást ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig, azaz 2020. július 15-ig tehetik majd meg.

Kiegészítő eljárási díj és a külön eljárási díj

A felsőoktatási felvételi eljárás során díjmentesen nyújthatjátok be a jelentkezési kérelmét három jelentkezési helyre, azonban a további jelentkezési helyek számától függően kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek, az Oktatási Hivatal számlaszámára banki átutalással, vagy bankkártyás fizetéssel. Mielőtt véglegesítitek a jelentkezéseteket, ellenőrizzétek, hogy minden (esetleges) tartozásotokat kiegyenlítettétek-e. Arról, hogy kinek és mennyit kell fizetnie, itt olvashattok bővebben.

Pluszpontok

Érdemes még egyszer átgondolnotok, hogy miért kaphattok plusz pontot és ellenőrizni, hogy feltöltöttétek-e az azt igazoló dokumentumot.  Arról, hogy mire kaphattok pluszpontot bővebben itt írtunk.

+1 Alkalmassági és gyakorlati vizsgák

A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. Erről itt olvashattok el mindent. Ha pedig biztosan tudjátok, hogy a ti szakotokon lesz külön vizsga, akkor itt megnézhetitek a pontos dátumokat.

Felvételi: hány pontot érnek a tanulmányi versenyeken elért eredmények?

Hány többletpontot kapnak a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a diákok, akik dobogós helyet szereznek valamelyik tanulmányi versenyen?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.