Kiknek kell fizetnie a felvételiért, és mennyit? Itt vannak a szabályok

Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az idei keresztféléves felvételi kapcsán arról, kiknek kell fizetniük az eljárásért vagy a felvételi vizsgákért.

  • Eduline

Ahogy arról már korábban írtunk, a felvételi eljárásban mindenkinek három képzés megjelölésére díjmentesen van lehetőség. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. Az esetleges kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2019. november 15.

Ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem fizetitek be, a tartozás összegének megfelelő számú jelentkezési helyet (a 2019. november 15-i állapot szerint) zárnak ki. A jelentkezési helyek közül az utolsó megjelölt hellyel kezdődik a kizárás - teszi hozzá a tájékoztató.

Külön eljárási díj is lehet

A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetni. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett az intézménytől kap tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban).

A külön eljárási díj összegét és befizetési határidejét itt nézhetitek meg.

Egyetemisták, figyelem! Így juthattok több százezer forinthoz a szemeszter közben

Milyen összegű diákhitelt kaphattok, ha a félév közben döntötök a felvétele mellett? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.