Mi történik, ha az emelt szintű érettségitek nem sikerül olyan jól? Mikor jár érte többletpont és mikor számít sikeresnek a vizsga? Fontos szabályok.
Azt már nagyon sokszor leírtuk, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Nemrég azt is tisztáztuk, hogy mi a különbség a mindenki számára kötelező felvételi követelmény és a bizonyos szakokon előírt bemeneti követelmény között. Erről itt olvashattok el mindent. Most azt mutatjuk meg, mikor lesz sikeres az emelt szintű érettségi vizsgátok.
Idén is fontos szabály, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is kizárólag abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény vagy annak egy része alapján számítják. Az emelt szintű érettségi szabályairól itt olvashattok el mindent. Ha már azt is kiválasztottátok, milyen tantárgyból tesztek emelt szintű vizsgát, itt megtaláljátok az idei szóbeli tételeket.
Kérik, de nem sikerül?
Mi történik akkor, ha azon a szakon, ahová jelentkeztek, feltétel egy előre meghatározott emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Vagy a felvételi követelmény teljesítése okoz nehézséget? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következők:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Felvételi kisokos: így számolhattok az érettségi pontjaitokkal
Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Így érdemes a pontokkal kalkulálni
Mivel alap- és osztatlan képzésre az idei évtől már nem kerülhettek be emelt szinten teljesített érettségi vizsga nélkül, nincs sok választásotok. Arról nem is beszélve, ha a jelentkezési helyeteken bizonyos tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi.
Arról, hogy számolhattok az érettségi pontjaitokkal idén, itt írtunk le minden fontos szabályt. Azt, pedig hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.
Felvételi 2020: ezekre a szakokra kerülhettek be emelt szintű érettségi nélkül
Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
