Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.
A Magyar Narancs most frissen kapott adatokat az Oktatási Hivataltól. A frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő hallgatókra vonatkozó adatsorból kiderül, nem túl rózsás a helyzet.
Alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány. Ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, 19187 diák, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba - írják.
A kép képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. Míg a felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulók mindössze 35 százalékáról mondható el ez. Igen rosszul áll a sporttudomány is (a felvettek 43 százaléka rendelkezett csak nyelvvizsgával).
Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre
Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.
De a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb, ahol a felvettek közel felének, 47 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A tanárhiány így is égető, az utánpótlásnak nyilván nem tenne jót, ha a potenciális tanárjelöltek közel fele nem jutna be a felsőoktatásba - emelik ki.
Még szembetűnőbb a különbség a budapesti és vidéki intézmények között - írják. Az adatsorból úgy tűnik, hogy a Corvinuson, az ELTE-n vagy a BME-n nem fog túlzott megrázkódtatást okozni a kötelező nyelvvizsga bevezetése, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt nyelvvizsgája.
A jelentősebb intézmények közül a 69 százalékos országos átlagnál szinte csak fővárosi egyetemek teljesítettek jobban, vidékről egyedül a Szegedi Tudományegyetem került be, itt a felvettek 70 százaléka tudta igazolni a B2-es nyelvtudást.
Információink szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.