Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre

Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.

  • Eduline

A továbbtanulni szándékozók számára a legkomolyabb változás az emeltszintű érettségi kötelezettsége, illetve a legalább B2 szintű nyelvtudás igazolása lesz jövőre. Ezzel kapcsolatban nagyon sok kérdés érkezett az illetékes minisztériumhoz, ezért az EMMI Felsőoktatásért felelős államtitkárságától írtak válaszokat, amit a Nemzeti Pedagógus Kar tett közzé.

A válaszokból többek között kiderül, hogy a többletpontokkal kapcsolatban a változás azt eredményezi, hogy emeltszintű érettségivel maximum 50 pont szerezhető. Illetve az is kiderül a dokumentumból, hogy jövőre az is kap többletpontot a nyelvvizsgáért, aki egy adott nyelvből tesz emelt szintű érettségit és szerez B2-es nyelvvizsgát. Azonban az nem fog plusz pontokat érni, ha valaki a kötelező emelt szintű vizsga mellett olyan tárgyból megy el a magasabb szintű érettségire, ami nem felvétei tantárgy. 

Megszólalt a minisztérium: maradnak a 2020-as felvételi feltételek

Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy egyszerr mind a két követelményt is lehet teljesíteni, mégpedig emelt szintű nyelvi érettségivel. Hiszen ebben az esetben a diákoknak van emelt szintű érettségije és ez az érettségi - a 60%-os eredmény miatt - középfokú nyelvvizsgának számít.

A kérdéseket és válaszokat itt elolvashatjátok:

Fontos, hogy 2020-tól csak akkor vesznek fel benneteket felsőoktatási intézménybe, ha legalább egy B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkeztek. Ezen túl minden szakra legalább egy emelt szintű érettségi vizsga lesz a beugró – a művészet képzési terület kivételével.

Itt megnézhetitek, hogy milyen érettségi tárgyakból kell emelteznetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket a kiszemelt szakra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.