Itt a történelemérettségi megoldása: első rövid esszé a középkori uradalmakról

A középszintű történelemérettségi második részében négy esszéfeladat közül választhattak a diákok - itt találjátok az első rövid esszé megoldási javaslatát.

  • Eduline

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

13. Középkori uradalom, az uradalmi földek három típusa

A középkori uradalmak a korai középkor Európájának a nyugati részén jöttek létre a népvándorlás megrázkódtatásai és a Római Birodalom bukása (476) után és jellemzően a X. századra alakultak ki azok a szabályok, amelyek a hosszú távú működésének kereteit biztosították. A középkori uradalom tulajdonosa a földbirtokos (Ribaude úrnő), aki saját kezelésű földdel (majorság) rendelkezett. Ezen a területen az uradalom jobbágyainak ingyenmunkát, robotot kellett végezniük. A földesúr (úrnő) a tulajdonában lévő földek másik részét a jobbágyoknak (akik a falu lakosai) használatba adja, amiért termény és/vagy pénzjáradékkal tartoznak számára, valamint időszakonként ajándékokkal kedveskednek neki. Emellett a közös használatú földekre vonatkozó szabályokat is a földesúr alkotja meg, jelen esetben úgy, hogy egyeztetést folytatott az uradalmi közösség tagjaival. A közös használatú földeket (pl. halastó, legelő) a földbirtokos és a jobbágyok a megalkotott szabályok szerint használhatják.

2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.