Hogyan írjunk jó érvelést a középszintű magyarérettségin?

Hogyan érdemes nekikezdeni az érvelési szöveg megírásának a középszintű magyarérettségin? Erről kérdeztük a fővárosi Szent István Gimnázium szaktanárát.

  • Eduline

Az érvelési szövegalkotó feladat az új rendszerű írásbeli vizsga típusfeladatai közül átkerült a rövid szövegalkotási feladatok közé. A vizsgázónak jellemzően valamely közéleti téma köré épülő felvezetőszöveghez kapcsolódva kell vitaindító, esetleg értékelő/elemző jellegű érvelő szöveget írnia – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára.

Hozzátette: az érvelésnek kötetlenebb formai szabályai vannak, vagyis maga a szövegszerkezet egységei sokkal inkább formázhatók, mint egy hivatalos szövegalkotási feladat szerkezeti részei (ez a másik választható lehetőség). „Azonban az érvelésnek is vannak olyan fontos szabálykeretei, tematikus sajátosságai, amelyektől az érvelő szövegtípussá válik. Először is két fontos sajátosságot kell szem előtt tartani: a szövegnek meg kell felelnie a feladattípus két fontos kitételének, vagyis a primer szöveget nem hagyhatja figyelmen kívül, valamint tartalmaznia kell jellemzően 3-5 értékelhető érvet. Ebből adódóan a középszintű magyar írásbeli érettségi érvelő szövegtípusa egyben szövegértési feladat is, ugyanis a kijelölt témához kapcsolódó idézett szöveget először is értelmezni kell, majd abból kiindulva vagy annak lényegi pontjait a szövegtesten belül felhasználva kell felépülnie” - magyarázta.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

„Az érvelési szöveg mindig ok-okozati alapon alátámasztott érvek megfogalmazása, oly módon, hogy amit állítunk (ami a megfogalmazott vélemény) azt észérvekkel alá is kell támasztani (miért állítjuk azt, amit állítunk). Tehát a szöveg tételmondat-bizonyítás logikáját követve építkezik. A szövegtagolás szempontjából érdemes olyan felütéssel kezdeni, ami figyelemfelkeltő, de lehet a primer szöveg értelmezése is. A tárgyalás részben az ok-okozati alapon felépülő érvrendszert kell közölni, ami akár kapcsolódhat a feladat idézett (primer) szövegéhez is. Jellemzően ez a rész a legterjedelmesebb” – mondta Szabó Roland, hozzátéve: a befejezésben vagy összegezzük a képviselt álláspontot, vagy pedig egy, a témához szorosan kapcsolódó további kérdés fölvetésével is zárhatunk.

A magyatanár szerint fontos azt is szem előtt tartani, hogy az érvelő szöveg nem esszé, tehát nem kell olyan szorosan követnie a problémafelvetés-kifejtés-összegzés hármasát, mint egy tudományos jellegű esszészövegnek. „Ügyeljünk a helyesírásra, a külalakra, a megfelelő szövegtagolásra (új gondolategységek új bekezdésben) valamint kerüljük a dagályos stílust, a közhelyeket. Végezetül pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy a konkrét feladat értelmezésére is szánjon időt a vizsgázó, ugyanis nem mindegy, hogy valami ellen, mellett vagy esetleg is-is kell érvelni. Ha nincs ilyen konkrét kitétel, akkor bármelyik stratégia megfelelő lehet, a véleményekkel való nem egyetértés pedig sosem vonhat le a dolgozat értékéből” – mondta.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.