Az érvelési szövegalkotó feladat az új rendszerű írásbeli vizsga típusfeladatai közül átkerült a rövid szövegalkotási feladatok közé. A vizsgázónak jellemzően valamely közéleti téma köré épülő felvezetőszöveghez kapcsolódva kell vitaindító, esetleg értékelő/elemző jellegű érvelő szöveget írnia – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára.
Hozzátette: az érvelésnek kötetlenebb formai szabályai vannak, vagyis maga a szövegszerkezet egységei sokkal inkább formázhatók, mint egy hivatalos szövegalkotási feladat szerkezeti részei (ez a másik választható lehetőség). „Azonban az érvelésnek is vannak olyan fontos szabálykeretei, tematikus sajátosságai, amelyektől az érvelő szövegtípussá válik. Először is két fontos sajátosságot kell szem előtt tartani: a szövegnek meg kell felelnie a feladattípus két fontos kitételének, vagyis a primer szöveget nem hagyhatja figyelmen kívül, valamint tartalmaznia kell jellemzően 3-5 értékelhető érvet. Ebből adódóan a középszintű magyar írásbeli érettségi érvelő szövegtípusa egyben szövegértési feladat is, ugyanis a kijelölt témához kapcsolódó idézett szöveget először is értelmezni kell, majd abból kiindulva vagy annak lényegi pontjait a szövegtesten belül felhasználva kell felépülnie” - magyarázta.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
„Az érvelési szöveg mindig ok-okozati alapon alátámasztott érvek megfogalmazása, oly módon, hogy amit állítunk (ami a megfogalmazott vélemény) azt észérvekkel alá is kell támasztani (miért állítjuk azt, amit állítunk). Tehát a szöveg tételmondat-bizonyítás logikáját követve építkezik. A szövegtagolás szempontjából érdemes olyan felütéssel kezdeni, ami figyelemfelkeltő, de lehet a primer szöveg értelmezése is. A tárgyalás részben az ok-okozati alapon felépülő érvrendszert kell közölni, ami akár kapcsolódhat a feladat idézett (primer) szövegéhez is. Jellemzően ez a rész a legterjedelmesebb” – mondta Szabó Roland, hozzátéve: a befejezésben vagy összegezzük a képviselt álláspontot, vagy pedig egy, a témához szorosan kapcsolódó további kérdés fölvetésével is zárhatunk.
A magyatanár szerint fontos azt is szem előtt tartani, hogy az érvelő szöveg nem esszé, tehát nem kell olyan szorosan követnie a problémafelvetés-kifejtés-összegzés hármasát, mint egy tudományos jellegű esszészövegnek. „Ügyeljünk a helyesírásra, a külalakra, a megfelelő szövegtagolásra (új gondolategységek új bekezdésben) valamint kerüljük a dagályos stílust, a közhelyeket. Végezetül pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy a konkrét feladat értelmezésére is szánjon időt a vizsgázó, ugyanis nem mindegy, hogy valami ellen, mellett vagy esetleg is-is kell érvelni. Ha nincs ilyen konkrét kitétel, akkor bármelyik stratégia megfelelő lehet, a véleményekkel való nem egyetértés pedig sosem vonhat le a dolgozat értékéből” – mondta.
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
