Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését ötéves képzéssé alakítaná át, és az iskolatípus nevét technikumra változtatná. Az ITM szerint az új név kedvezőbb hívószó lehet a szülők és a diákok számára, mivel már a végzettséget is magában hordozza - írja a hvg.hu.
A technikumi képzés első két évében ágazati ismereteket sajátíthatnak el a tanulók, ezt követően pedig duális képzésben vesznek majd részt – ez azt jelenti, hogy a diákok a cégeknél vagy azok együttműködésével tanulhatnak szakmát. A munkaszerződéseknek köszönhetően a diákok pénzt is kereshetnek.
A tervek szerint a diákok a négy kötelező érettségi tárgyból már 12. évvégén leérettségiznének, viszont választható tárgyból nem kell majd vizsgázniuk. Ehelyett a 13. év végén szakmai vizsgát tesznek. A jó eredménnyel végzett diákok számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy azonos ágazaton belül vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni a felsőoktatási intézményekben.
Az elképzeléssel kapcsolatban azonban több kérdés is megfogalmazódik. Egyrészt nem derül ki a leírásból, hogy pontosan mit is jelent a jó eredmény. Másrészt az sem tiszta, hogy minden azonos ágazatú felsőoktatási intézménybe be lehet-e majd kerülni, vagy csak a duális képzéseket kínálókba. Illetve az is kérdés, hogy a technikumot végzők számára is kötelező lesz-e 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez.
Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.
Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul
Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége - mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.