Megint átneveznék az egykori szakközépiskolákat

Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.

  • Eduline

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését ötéves képzéssé alakítaná át, és az iskolatípus nevét technikumra változtatná. Az ITM szerint az új név kedvezőbb hívószó lehet a szülők és a diákok számára, mivel már a végzettséget is magában hordozza - írja a hvg.hu.

A technikumi képzés első két évében ágazati ismereteket sajátíthatnak el a tanulók, ezt követően pedig duális képzésben vesznek majd részt – ez azt jelenti, hogy a diákok a cégeknél vagy azok együttműködésével tanulhatnak szakmát. A munkaszerződéseknek köszönhetően a diákok pénzt is kereshetnek.

A tervek szerint a diákok a négy kötelező érettségi tárgyból már 12. évvégén leérettségiznének, viszont választható tárgyból nem kell majd vizsgázniuk. Ehelyett a 13. év végén szakmai vizsgát tesznek. A jó eredménnyel végzett diákok számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy azonos ágazaton belül vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni a felsőoktatási intézményekben.

Az elképzeléssel kapcsolatban azonban több kérdés is megfogalmazódik. Egyrészt nem derül ki a leírásból, hogy pontosan mit is jelent a jó eredmény. Másrészt az sem tiszta, hogy minden azonos ágazatú felsőoktatási intézménybe be lehet-e majd kerülni, vagy csak a duális képzéseket kínálókba. Illetve az is kérdés, hogy a technikumot végzők számára is kötelező lesz-e 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez.

Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.

Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul

Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége - mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.