Megint átneveznék az egykori szakközépiskolákat

Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.

  • Eduline

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését ötéves képzéssé alakítaná át, és az iskolatípus nevét technikumra változtatná. Az ITM szerint az új név kedvezőbb hívószó lehet a szülők és a diákok számára, mivel már a végzettséget is magában hordozza - írja a hvg.hu.

A technikumi képzés első két évében ágazati ismereteket sajátíthatnak el a tanulók, ezt követően pedig duális képzésben vesznek majd részt – ez azt jelenti, hogy a diákok a cégeknél vagy azok együttműködésével tanulhatnak szakmát. A munkaszerződéseknek köszönhetően a diákok pénzt is kereshetnek.

A tervek szerint a diákok a négy kötelező érettségi tárgyból már 12. évvégén leérettségiznének, viszont választható tárgyból nem kell majd vizsgázniuk. Ehelyett a 13. év végén szakmai vizsgát tesznek. A jó eredménnyel végzett diákok számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy azonos ágazaton belül vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni a felsőoktatási intézményekben.

Az elképzeléssel kapcsolatban azonban több kérdés is megfogalmazódik. Egyrészt nem derül ki a leírásból, hogy pontosan mit is jelent a jó eredmény. Másrészt az sem tiszta, hogy minden azonos ágazatú felsőoktatási intézménybe be lehet-e majd kerülni, vagy csak a duális képzéseket kínálókba. Illetve az is kérdés, hogy a technikumot végzők számára is kötelező lesz-e 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez.

Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.

Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul

Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége - mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.