Megint átneveznék az egykori szakközépiskolákat

Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.

  • Eduline

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését ötéves képzéssé alakítaná át, és az iskolatípus nevét technikumra változtatná. Az ITM szerint az új név kedvezőbb hívószó lehet a szülők és a diákok számára, mivel már a végzettséget is magában hordozza - írja a hvg.hu.

A technikumi képzés első két évében ágazati ismereteket sajátíthatnak el a tanulók, ezt követően pedig duális képzésben vesznek majd részt – ez azt jelenti, hogy a diákok a cégeknél vagy azok együttműködésével tanulhatnak szakmát. A munkaszerződéseknek köszönhetően a diákok pénzt is kereshetnek.

A tervek szerint a diákok a négy kötelező érettségi tárgyból már 12. évvégén leérettségiznének, viszont választható tárgyból nem kell majd vizsgázniuk. Ehelyett a 13. év végén szakmai vizsgát tesznek. A jó eredménnyel végzett diákok számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy azonos ágazaton belül vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni a felsőoktatási intézményekben.

Az elképzeléssel kapcsolatban azonban több kérdés is megfogalmazódik. Egyrészt nem derül ki a leírásból, hogy pontosan mit is jelent a jó eredmény. Másrészt az sem tiszta, hogy minden azonos ágazatú felsőoktatási intézménybe be lehet-e majd kerülni, vagy csak a duális képzéseket kínálókba. Illetve az is kérdés, hogy a technikumot végzők számára is kötelező lesz-e 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez.

Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.

Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul

Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége - mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.