Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A határidő előtt egy másodperccel küldte el elektronikus jelentkezési lapját a 2011-es eljárás utolsó felvételizője. Van olyan jelentkező, aki 71 évesen döntött a továbbtanulás mellett, más – a biztonság kedvéért – negyven szakon próbál szerencsét. Az idei csúcstartók.
Idén sem siették el a felvételizők a felsőoktatási jelentkezést, a diákok 35 százaléka az utolsó pillanatokban aktiválta e-felvételijét. Igaz, ez az arány még mindig jobb, mint a 2010-es: akkor a jelentkezők 45 százaléka hagyta az utolsó órákra az adatlap kitöltését.
A 2011-es felvételi igazi rekordereiVan, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával: a leggyorsabb jelentkező február 15-én 23 óta 37 perckor jelentkezett be a Felvi.hu-n, kilenc perc alatt adta meg személyes adatait és tanulmányi eredményeit, jelölte meg az egyetemek és főiskolák képzéseit, és véglegesítette a jelentkezését. Az idei legutolsó jelentkező a hitelesítő adatlapot 23 óra 59 perc 59 másodperckor töltötte le, ő egy másodperccel később már lecsúszott volna az idei felvételiről.

A legidősebb és a legfiatalabb, e-felvételit választó jelentkező között ötvennégy év a korkülönbség. Tavaly a legidősebb felvételiző 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni. A második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.
Több mint hetvenezer forintot fizetett a csúcstartó
Összesen negyven szakot jelölt meg a 2011-es csúcstartó: számításaink szerint ezért 37 és 74 ezer forint közötti eljárási díjat fizetett. Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a költségtérítéses és az államilag finanszírozott változatát, ezek ugyanis hivatalosan egy jelentkezésnek számítanak, vagyis négyezer helyett kétezer forintot kell értük fizetni. A tavalyi rekorder ötven képzésre jelentkezett, a rekorderek listáján ketten következtek negyven-negyven szakkal, a negyedik „helyezett” pedig harminchét helyen próbált szerencsét.
Kevesebb hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolákAhogy arról korábban beszámoltunk, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis valószínűleg nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 40 610 hallgató alapszakon, 2840-en egységes, osztatlan képzésen, 10 ezren a felsőfokú szakképzésben, 19600-an pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat szeptembertől.A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. edulineAz új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.