A határidő előtt egy másodperccel küldte el elektronikus jelentkezési lapját a 2011-es eljárás utolsó felvételizője. Van olyan jelentkező, aki 71 évesen döntött a továbbtanulás mellett, más – a biztonság kedvéért – negyven szakon próbál szerencsét. Az idei csúcstartók.
Idén sem siették el a felvételizők a felsőoktatási jelentkezést, a diákok 35 százaléka az utolsó pillanatokban aktiválta e-felvételijét. Igaz, ez az arány még mindig jobb, mint a 2010-es: akkor a jelentkezők 45 százaléka hagyta az utolsó órákra az adatlap kitöltését.
A 2011-es felvételi igazi rekordereiVan, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával: a leggyorsabb jelentkező február 15-én 23 óta 37 perckor jelentkezett be a Felvi.hu-n, kilenc perc alatt adta meg személyes adatait és tanulmányi eredményeit, jelölte meg az egyetemek és főiskolák képzéseit, és véglegesítette a jelentkezését. Az idei legutolsó jelentkező a hitelesítő adatlapot 23 óra 59 perc 59 másodperckor töltötte le, ő egy másodperccel később már lecsúszott volna az idei felvételiről.
A legidősebb és a legfiatalabb, e-felvételit választó jelentkező között ötvennégy év a korkülönbség. Tavaly a legidősebb felvételiző 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni. A második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.
Több mint hetvenezer forintot fizetett a csúcstartó
Összesen negyven szakot jelölt meg a 2011-es csúcstartó: számításaink szerint ezért 37 és 74 ezer forint közötti eljárási díjat fizetett. Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a költségtérítéses és az államilag finanszírozott változatát, ezek ugyanis hivatalosan egy jelentkezésnek számítanak, vagyis négyezer helyett kétezer forintot kell értük fizetni. A tavalyi rekorder ötven képzésre jelentkezett, a rekorderek listáján ketten következtek negyven-negyven szakkal, a negyedik „helyezett” pedig harminchét helyen próbált szerencsét.
Kevesebb hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolákAhogy arról korábban beszámoltunk, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis valószínűleg nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 40 610 hallgató alapszakon, 2840-en egységes, osztatlan képzésen, 10 ezren a felsőfokú szakképzésben, 19600-an pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat szeptembertől.A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
