Évről évre bonyolult matematikai algoritmussal számítják ki a felvételi ponthatárokat – bár pontosan senki nem tudja megjósolni, melyik szakra hány ponttal lehet majd bejutni, a jelentkezők számán, az államilag finanszírozott hallgatói létszámkereten és a felvételizők érettségi jegyein sok múlik. Egy már most biztos: a legnépszerűbb alap- és mesterképzésekhez idén is jóval négyszáz fölötti pontszám kell.
Egy hét múlva, július 21-én határozzák meg az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyeket a www.felvi.hu oldalon és a sajtó útján hoznak nyilvánosságra. Az idén csaknem 141 ezren adtak be felvételi kérelmet, államilag támogatott képzésben 53 450-en tanulhatnak majd.
Háromszázötvennel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészettudományi szakokra a főiskolák és egyetemek idén, mint tavaly. A legtöbben andragógiára, pszichológiára, anglisztikára, történelemre és magyarra jelentkeztek - valószínűleg itt lesznek a legmagasabbak a ponthatárok.
Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – az előző évekhez hasonlóan idén ismét ezek a legnépszerűbb alapképzések. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért 2010-ben, és hol várhatóak magas ponthatárok?
Több mint 8800-an jelentkeztek felsőfokú szakképzésre február 15-ig, a legtöbben idegenforgalmi szakmenedzser szakon szeretnének továbbtanulni.
Az elsőhelyes jelentkezések számát tekintve a Debreceni Egyetem (DE) a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény, csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem előzi meg - közölte Fábián István egyetemi tanár, rektor.
Összesen negyven szakot jelölt meg jelentkezési lapján a 2011-es felvételi eljárás egyik rekordere. Van, aki 72 évesen döntött a továbbtanulás mellett, a legfiatalabb jelentkező viszont még csak 16 éves, és olyan diák is akadt idén, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával – kilenc perc alatt töltötte ki és küldte el adatlapját.
A bolognai rendszer bevezetésével párhuzamosan a magyar felsőoktatás intézményi struktúrája is átalakult. A régi, gyakran több száz éves múltra visszatekintő egyetemek mellett több új felsőoktatási intézmény jelent meg, és több új alapszakot is akkreditáltattak.
Az MSZP szerint a felsőoktatás szétveréseként értékelhető, hogy a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni az ágazatból.
A határidő előtt egy másodperccel küldte el elektronikus jelentkezési lapját a 2011-es eljárás utolsó felvételizője. Van olyan jelentkező, aki 71 évesen döntött a továbbtanulás mellett, más – a biztonság kedvéért – negyven szakon próbál szerencsét. Az idei csúcstartók.
Jelentősen nőtt az általános felsőoktatási felvételi eljárásra elektronikus úton jelentkezők száma a tavalyihoz képest az előzetes adatok szerint - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
A rektorok egyetértenek azzal, hogy a felvételihez szükség legyen egy emelt szintű érettségire, ugyanakkor szerintük a szóbeli felvételire csak azokon a szakokon van szükség, ahol mérni kell a szóbeli képességeket. Úgy vélik, hogy nem központilag kellene előírni, hányszor lehet ismételni egy vizsgát, ezt intézményi szinten szabályoznák.
Alig több mint egy napod maradt a jelentkezési lap és az e-felvételi kitöltésére – legkésőbb február 15-én el kell küldened az adatlapodat, különben lemaradsz az idei felvételi eljárásról. Hogy az utolsó pillanatban is minden olajozottan menjen, összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket az eljárásról, a jelentkezési lapról és a pontszámításról.
Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?
Háromezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák 2011-ben: a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományi karokon jóval kevesebben tanulhatnak majd, így ezeken a szakokon a tavalyinál valószínűleg magasabbak lesznek a ponthatárok, amelyeken a többletpontok rendszerének átalakítása is alakíthat majd. Milyenek voltak a ponthatárok az elmúlt években, és mire számíthatnak idén a felvételizők?
Ma húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat, amelyeket a 4. Pont Ott Partin hirdetnek ki a fővárosi Corvin sétányon: a mintegy 140 ezer felvételiző várhatóan este nyolc óra körül tudja meg, hogy felvették-e az általuk megjelölt intézmények valamelyikébe. Itt, az eduline-on folyamatosan követheted az eseményeket.
Magasabbak lesznek a felsőoktatási felvételi ponthatárok, mégis a tavalyinál valamivel több, úgy 96 ezer új hallgatóval számolhatnak a felsőoktatási intézmények. És bár nagyjából minden felvételiző sejti, hogy neki mennyi pontra lenne szüksége, az előző évek bekerülési pontjai mégis segíthetnek belőni a várakozásokat. Ma este 8-tól hirdetik ki a ponthatárokat, az eseményeket élőben követheted az eduline-on.
