Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Anglisztika, andragógia, pszichológia, magyar nyelv és irodalom, szabad bölcsészet és történelem: ezek 2011 legnépszerűbb bölcsészszakjai. Az abszolút kedvenc – több mint 5400 jelentkezővel – idén az andragógia, amely már többször bejutott a húsz legkedveltebb alapszak közé, 2009-ben és 2010-ben is több ezren jelölték meg felvételi lapjukon. Nem meglepő, hogy évről évre magasak a ponthatárok: tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 419, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen pedig 373 pont kellett a bejutáshoz.
Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.
A legtöbben andragógiát, anglisztikát, történelmet, pszichológiát és magyart tanulnának
Horváth Szabolcs
Pszichológia szakra sem lesz könnyű bekerülni, valószínűleg megint jóval négyszáz fölött húzzák majd meg a ponthatárt: több mint 3400-an jelentkeztek, vagyis nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 2010-ben az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen 449, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 446 pont alatt senkit nem vettek fel.
A 2010-es felvételi ponthatárokat itt nézheted meg.
Az anglisztikát 2645-en jelölték meg jelentkezési lapjukon: a hallgatóknak legalább 354 pontot kellett összegyűjteniük, ennyi volt ugyanis a ponthatár a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 355 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a miskolci és a debreceni egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 356 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak. Az anglisztika szakhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kellett a legjobb érettségi eredmény, ott 399 volt a ponthatár.
Milyen eséllyel helyezkednek el az ELTE végzősei? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – a Felvi-rangsor alapján ezek a legjobb bölcsészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara az összesített kari listán egy helyet csúszott vissza, a bölcsészkarok rangsorában azonban javított, megelőzve ezzel a Szegedi Tudományegyetemet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem továbbra is a rangsor negyedik helyén szerepel, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara azonban rontott egy-egy helyet.
A bölcsészettudományi karok rangsorát és az összesített felsőoktatási rangsort itt nézheted meg.
A bölcsészettudományi és az összesített rangsorban is az ELTE az első
Fazekas István
A legmagasabb felvételi pontátlag az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát jellemzi (454,1 pont), ebből a szempontból a második legerősebb kar az ELTE-BTK (437,4 pont), a harmadik helyen pedig a KRE-BTK áll. A legjobb hazai középiskolákból az ELTE két kara fogadta a legtöbb hallgatót, ahogy a legtöbb OKTV-helyezettet is az ELTE-BTK-n találjuk. A felvett hallgatók előzetes tudását mutató nyelvvizsgaarány az ELTE karain közel száz százalékos, de a SZTE-BTK-n is meghaladja a kilencven százalékot.
Az oktatói kiválóság alapján a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem vezet: a kandidátusi fokozattal rendelkező tanárok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, az akadémiai doktorok aránya alapján a DE, a PhD fokozatú oktatók aránya alapján pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara áll az élen. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszám a Nyugat-magyarországi Egyetem bölcsészkarán a legkedvezőbb.
eduline
