Milyenek lesznek az idei felvételi ponthatárok?

Nehéz lesz a felvételi

Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.

Ahol magasra szökhetnek a ponthatárok

Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt. 2010 tíz legnépszerűbb szakja közül hat gazdaságtudományi vagy társadalomtudományi, de a top 20-ba három bölcsészképzés is bekerült. Nem véletlen, hogy tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás (462 pont) és nemzetközi tanulmányok (461 pont) szakjához kellett, ezekre összesen 2069-en jelentkeztek.

Négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás (BCE: 446 pont), a gazdálkodás és menedzsment (BCE: 456 pont), valamint a pénzügy és számvitel szakra (BCE: 448 pont) is, ezek a képzések egyenként több mint kétezer-háromezer felvételizőt vonzottak. A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól. Melyek az ország legjobb bölcsészkarai? A rangsort itt nézheted meg.

Az agrár, műszaki és jogi képzésekre felvehető diákok létszáma idén nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), az orvosi (2100 fő helyett 3100), a természettudományi (4200 fő helyett 5200) és a művészeti (520 fő helyett 570) szakokon. Az idei felvételi eljárás nyertesei az informatikai karok, amelyek 4700 helyett 6400 elsőévessel számolhatnak: ezekre a képzésekre valószínűleg kevesebb ponttal is be lehet majd jutni, a jelentkezők száma az utóbbi két évben nem nőtt, ráadásul a 2010-es ponthatárok viszonylag alacsonyak, 280-330 közöttiek voltak.

Az alacsonyabb elsőéves hallgatói létszám hatásait kiegyenlítheti a pluszpontok rendszerének átalakítása. Az eddig elsősorban nyelvvizsgákra és a tanulmányi versenyeken elért eredményekre alapozó, vagy éppen az emelt szintű érettségit többletpontokkal kiváltó diákok kénytelenek alacsonyabb összpontszámmal kalkulálni. Bár a felvételizők továbbra is maximum 400+80 pontot szerezhetnek, sok múlik majd azon, ki jelentkezik emelt szintű érettségire. Ezért ugyanis továbbra is legfeljebb nyolcvan pont jár majd, a nyelvvizsgákért, az OKJ-s végzettségért és a hátrányos helyzetért azonban jóval kevesebb. Hogyan változik a pontszámítási rendszer? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A középfokú komplex B (korábbi nevén a középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsga eddig 35 pontot ért, 2011-ben azonban már csak 28 pontot, ahogy 50-ről 40-re csökken a felsőfokú komplex C1 (korábban felsőfokú C típusú) nyelvvizsgáért járó pontok száma is. Vagyis aki 2011-ben jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, a nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 pluszpontot kaphat – akár két középfokút, akár egy felsőfokút és egy középfokút szerzett. Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei is: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár.

Felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér. A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak; ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek is, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak.

eduline