Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?
Tavaly összesen 362-en várhatták nyugodtan a júliusi pontszámítást: ők hiba nélkül érettségiztek le, legtöbbjük nyelvvizsgát is szerzett, így a maximális 480 ponttal a zsebükben várták az egyetemek és főiskolák döntését. Összesen nyolcvannégy szakon volt maximális pontszámot elért jelentkező, közülük a legtöbben pszichológia, általános orvosi, valamint gazdálkodási és menedzsment szakon tanultak tovább.
2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel.
Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.A legnépszerűbb képzések listájának élén tavaly is a turizmus és vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogász szak állt: ezekre összesen több mint tizenegyezren jelentkeztek, nagy volt a verseny az államilag finanszírozott helyekért, és ez a ponthatárokon is látszott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük a turizmus-vendéglátásra jelentkezőknek. Milyenek lesznek az idei ponthatárok? A pontszámítás változásainak és az államilag finanszírozott hallgató helyek csökkenésének hatásairól itt olvashatsz.
| A tíz legnépszerűbb szak 2010-ben | A legmagasabb 2010-es ponthatár |
| Turizmus és vendéglátás | 446 (BCE-GTK) |
| Gazdálkodási és menedzsment | 453 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Jogász | 426 (ELTE-ÁJK) |
| Mérnök informatikus | 446 (BCE-GTK) |
| Pénzügy és számvitel | 448 (BCE-GTK) |
| Gépészmérnöki | 372 (BME-GÉK) |
| Nemzetközi gazdálkodás | 462 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Kommunikáció és médiatudomány | 452 (ELTE-BTK) |
| Általános orvos | 434 (SE-ÁOK) |
| Kereskedelem és marketing | 453 (BCE-GTK) |
A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453 – pont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 összpontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra.
Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.
eduline
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
