Felvételi 2011: ezekre a szakokra a legnehezebb bekerülni

Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?

  • Eduline

Tavaly összesen 362-en várhatták nyugodtan a júliusi pontszámítást: ők hiba nélkül érettségiztek le, legtöbbjük nyelvvizsgát is szerzett, így a maximális 480 ponttal a zsebükben várták az egyetemek és főiskolák döntését. Összesen nyolcvannégy szakon volt maximális pontszámot elért jelentkező, közülük a legtöbben pszichológia, általános orvosi, valamint gazdálkodási és menedzsment szakon tanultak tovább.

Tavaly senkinek nem kellett 480 pontot szereznie
AP/Carolyn Kaster

2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel.

Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

A legnépszerűbb képzések listájának élén tavaly is a turizmus és vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogász szak állt: ezekre összesen több mint tizenegyezren jelentkeztek, nagy volt a verseny az államilag finanszírozott helyekért, és ez a ponthatárokon is látszott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük a turizmus-vendéglátásra jelentkezőknek. Milyenek lesznek az idei ponthatárok? A pontszámítás változásainak és az államilag finanszírozott hallgató helyek csökkenésének hatásairól itt olvashatsz.

A tíz legnépszerűbb szak 2010-benA legmagasabb 2010-es ponthatár
Turizmus és vendéglátás446 (BCE-GTK)
Gazdálkodási és menedzsment453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Jogász426 (ELTE-ÁJK)
Mérnök informatikus446 (BCE-GTK)
Pénzügy és számvitel448 (BCE-GTK)
Gépészmérnöki372 (BME-GÉK)
Nemzetközi gazdálkodás462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Kommunikáció és médiatudomány452 (ELTE-BTK)
Általános orvos434 (SE-ÁOK)
Kereskedelem és marketing453 (BCE-GTK)

A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453 – pont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 összpontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra.

Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.

eduline

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.