Felvételi 2011: ezekre a szakokra a legnehezebb bekerülni

Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?

  • Eduline

Tavaly összesen 362-en várhatták nyugodtan a júliusi pontszámítást: ők hiba nélkül érettségiztek le, legtöbbjük nyelvvizsgát is szerzett, így a maximális 480 ponttal a zsebükben várták az egyetemek és főiskolák döntését. Összesen nyolcvannégy szakon volt maximális pontszámot elért jelentkező, közülük a legtöbben pszichológia, általános orvosi, valamint gazdálkodási és menedzsment szakon tanultak tovább.

Tavaly senkinek nem kellett 480 pontot szereznie
AP/Carolyn Kaster

2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel.

Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

A legnépszerűbb képzések listájának élén tavaly is a turizmus és vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogász szak állt: ezekre összesen több mint tizenegyezren jelentkeztek, nagy volt a verseny az államilag finanszírozott helyekért, és ez a ponthatárokon is látszott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük a turizmus-vendéglátásra jelentkezőknek. Milyenek lesznek az idei ponthatárok? A pontszámítás változásainak és az államilag finanszírozott hallgató helyek csökkenésének hatásairól itt olvashatsz.

A tíz legnépszerűbb szak 2010-benA legmagasabb 2010-es ponthatár
Turizmus és vendéglátás446 (BCE-GTK)
Gazdálkodási és menedzsment453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Jogász426 (ELTE-ÁJK)
Mérnök informatikus446 (BCE-GTK)
Pénzügy és számvitel448 (BCE-GTK)
Gépészmérnöki372 (BME-GÉK)
Nemzetközi gazdálkodás462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Kommunikáció és médiatudomány452 (ELTE-BTK)
Általános orvos434 (SE-ÁOK)
Kereskedelem és marketing453 (BCE-GTK)

A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453 – pont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 összpontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra.

Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.

eduline

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.