Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?
Tavaly összesen 362-en várhatták nyugodtan a júliusi pontszámítást: ők hiba nélkül érettségiztek le, legtöbbjük nyelvvizsgát is szerzett, így a maximális 480 ponttal a zsebükben várták az egyetemek és főiskolák döntését. Összesen nyolcvannégy szakon volt maximális pontszámot elért jelentkező, közülük a legtöbben pszichológia, általános orvosi, valamint gazdálkodási és menedzsment szakon tanultak tovább.
2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel.
Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.A legnépszerűbb képzések listájának élén tavaly is a turizmus és vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogász szak állt: ezekre összesen több mint tizenegyezren jelentkeztek, nagy volt a verseny az államilag finanszírozott helyekért, és ez a ponthatárokon is látszott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük a turizmus-vendéglátásra jelentkezőknek. Milyenek lesznek az idei ponthatárok? A pontszámítás változásainak és az államilag finanszírozott hallgató helyek csökkenésének hatásairól itt olvashatsz.
| A tíz legnépszerűbb szak 2010-ben | A legmagasabb 2010-es ponthatár |
| Turizmus és vendéglátás | 446 (BCE-GTK) |
| Gazdálkodási és menedzsment | 453 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Jogász | 426 (ELTE-ÁJK) |
| Mérnök informatikus | 446 (BCE-GTK) |
| Pénzügy és számvitel | 448 (BCE-GTK) |
| Gépészmérnöki | 372 (BME-GÉK) |
| Nemzetközi gazdálkodás | 462 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Kommunikáció és médiatudomány | 452 (ELTE-BTK) |
| Általános orvos | 434 (SE-ÁOK) |
| Kereskedelem és marketing | 453 (BCE-GTK) |
A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453 – pont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 összpontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra.
Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.
eduline
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
