Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – az előző évekhez hasonlóan idén ismét ezek a legnépszerűbb alapképzések. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért 2010-ben, és hol várhatóak magas ponthatárok?
Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.
Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt – turizmus-vendéglátásra, gazdálkodás és menedzsmentre, valamint pénzügy és számvitel szakra összesen több mint tízezren jelentkeztek, ez pedig valószínűleg a ponthatárokon is meglátszik majd. 2010-ban négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás alapképzésre: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük jelentkezőknek.
A 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alap- és mesterszakjairól itt olvashatsz.
| A legnépszerűbb szakok | A legmagasabb 2010-es ponthatár |
| Turizmus és vendéglátás | 446 (BCE-GTK) |
| Gazdálkodási és menedzsment | 453 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Jogász | 426 (ELTE-ÁJK) |
| Mérnök informatikus | 446 (BCE-GTK) |
| Pénzügy és számvitel | 448 (BCE-GTK) |
| Gépészmérnöki | 372 (BME-GÉK) |
| Nemzetközi gazdálkodás | 462 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Kommunikáció és médiatudomány | 452 (ELTE-BTK) |
| Általános orvos | 434 (SE-ÁOK) |
| Kereskedelem és marketing | 453 (BCE-GTK) |
A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb pont – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra. Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.
Bölcsészképzések: az ELTE-n kérik a legtöbb pontot
A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól.
2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel.
A 2010-es ponthatárokat itt nézheted meg.
| Intézmény | Szak | 2009-es ponthatár | 2010-es ponthatár |
| Budapesti Corvinus Egyetem | gazdálkodási és menedzsment | 454 | 453 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás | 469 | 462 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | turizmus és vendéglátás | 427 | 418 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | gazdálkodási és menedzsment | 388 | 399 |
Budapesti Gazdasági Főiskola | pénzügy és számvitel | 388 | 385 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | pszichológia | 453 | 449 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | anglisztika | 398 | 399 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | jogász | 426 | 426 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | kommunikáció és média | 451 | 452 |
| Semmelweis Egyetem | általános orvos | 437 | 434 |
| Pécsi Tudományegyetem | általános orvos | 420 | 418 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | gépészmérnök | 367 | 372 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mérnök informatikus | 373 | 370 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | építészmérnök | 366 | 375 |
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).