Top egyetemi szakok - ilyen ponthatárokra számíthatsz 2011-ben

Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – az előző évekhez hasonlóan idén ismét ezek a legnépszerűbb alapképzések. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért 2010-ben, és hol várhatóak magas ponthatárok?

  • Eduline
Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

A 2010-es Pont Ott Parti. 462 volt a legmagasabb ponthatár
Stiller Ákos

Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt – turizmus-vendéglátásra, gazdálkodás és menedzsmentre, valamint pénzügy és számvitel szakra összesen több mint tízezren jelentkeztek, ez pedig valószínűleg a ponthatárokon is meglátszik majd. 2010-ban négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás alapképzésre: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük jelentkezőknek. A 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alap- és mesterszakjairól itt olvashatsz.

A legnépszerűbb szakok

A legmagasabb 2010-es ponthatár
Turizmus és vendéglátás446 (BCE-GTK)
Gazdálkodási és menedzsment453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Jogász426 (ELTE-ÁJK)
Mérnök informatikus446 (BCE-GTK)
Pénzügy és számvitel448 (BCE-GTK)
Gépészmérnöki372 (BME-GÉK)
Nemzetközi gazdálkodás462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Kommunikáció és médiatudomány452 (ELTE-BTK)
Általános orvos434 (SE-ÁOK)
Kereskedelem és marketing453 (BCE-GTK)

A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb pont – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra. Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.

Bölcsészképzések: az ELTE-n kérik a legtöbb pontot

A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól.

2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel. A 2010-es ponthatárokat itt nézheted meg.

IntézménySzak2009-es ponthatár2010-es ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetemgazdálkodási és menedzsment454453
Budapesti Corvinus Egyetemnemzetközi gazdálkodás469462
Budapesti Gazdasági Főiskolaturizmus és vendéglátás427418
Budapesti Gazdasági Főiskolagazdálkodási és menedzsment388399

Budapesti Gazdasági Főiskola

pénzügy és számvitel388385
Eötvös Loránd Tudományegyetempszichológia453449
Eötvös Loránd Tudományegyetemanglisztika398399
Eötvös Loránd Tudományegyetemjogász426426
Eötvös Loránd Tudományegyetemkommunikáció és média451452
Semmelweis Egyetemáltalános orvos437434
Pécsi Tudományegyetemáltalános orvos420418
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemgépészmérnök367372
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmérnök informatikus373370
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemépítészmérnök366375

eduline
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.