A 2011-es felvételi csúcstartói: 40 megjelölt szak, perui jelentkező, 72 éves gólya

Összesen negyven szakot jelölt meg jelentkezési lapján a 2011-es felvételi eljárás egyik rekordere. Van, aki 72 évesen döntött a továbbtanulás mellett, a legfiatalabb jelentkező viszont még csak 16 éves, és olyan diák is akadt idén, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával – kilenc perc alatt töltötte ki és küldte el adatlapját.

  • Eduline

Ha sikerül elég pontot összegyűjtenie, szeptemberben – hetvenkét évesen – elkezdheti a Szegedi Tudományegyetem fizika szakát a 2011-es eljárás legidősebb jelentkezője. A 2010-es csúcstartó egy 76 éves felvételiző volt, aki gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni, a második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett jogász szakra. Őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg. Melyik az öt legnépszerűbb szak és egyetem 2011-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Van, akinek nem volt elég egy jelentkezési lap

Negyven megjelölt szak – sokba kerülhetett

Összesen negyven szakot jelölt meg az idei csúcstartó: számításaink szerint ezért 37 és 74 ezer forint közötti eljárási díjat fizetett. Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a költségtérítéses és az államilag finanszírozott változatát, ezek ugyanis hivatalosan egy jelentkezésnek számítanak, vagyis négyezer helyett kétezer forintot kell értük fizetni. A tavalyi rekorder ötven képzésre jelentkezett, a rekorderek listáján ketten következtek negyven-negyven szakkal, a negyedik „helyezett” pedig harminchét helyen próbált szerencsét - a jelentkezők egyébként idén átlagosan 3-4 szakra jelentkeztek.

Melyik szakon lesz a legnagyobb harc az államilag finanszírozott helyekért idén? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A leggyorsabbak és a vakmerők

A leggyorsabb jelentkező február 15-én 23 óta 37 perckor jelentkezett be a Felvi.hu-n, kilenc perc alatt adta meg személyes adatait és tanulmányi eredményeit, jelölte meg az egyetemek és főiskolák képzéseit, és véglegesítette a jelentkezését. Az idei legutolsó jelentkező a hitelesítő adatlapot 23 óra 59 perc 59 másodperckor töltötte le, ő egy másodperccel később már lecsúszott volna az idei felvételiről.

Norvég, perui és kanadai jelentkező is van

Külföldről 2700-an jelentkeztek a magyar egyetemekre és főiskolákra: az Európai Unió államain kívül érkezett felvételi kérelem Norvégiából, Peruból, Kanadából és az Egyesült Államokból is.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.