Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
| Délután négykor kezdődik a Millenárison a Pont Ott Parti - mi is kint leszünk, folyamatosan beszámolunk a legfontosabb tudnivalókról, legérdekesebb programokról és a ponthatárokról! Keresd a legfrissebb információkat az eduline-on! |
Az idei felvételi ponthatárok teljes listáját itt tudod megnézni.
A számítógépes rendszer – a felvételi összpontszám alapján – szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis a legtöbb pontot elért felvételizőtől kiindulva besorolja őket az első helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe és képzésre. Ha az egyetem vagy főiskola adott alap- vagy mesterszakán már beteltek az államilag finanszírozott hallgatói helyek, a többieket már a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Ez azt jelenti, hogy ha például a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapképzésére utolsóként bejutó diák összpontszáma 462, akkor itt húzzák meg a ponthatárt.
Ez a folyamat egészen addig folytatódik, amíg az adott képzési területen az elsőévesek száma el nem éri a kormány által évente meghatározott létszámkeretet. Idén valószínűleg komoly verseny lesz az államilag finanszírozott helyekért, a 2010-es 56 ezres létszámot ugyanis 53 ezerre csökkentették. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak majd be.
Ilyen volt a 2010-es Pont Ott Parti. Az idei ponthatárhúzásról minden infót megtalálsz az eduline-on
Stiller Ákos
A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak 2011 szeptemberétől.
| A matematikai algoritmuson alapuló szoftver alapjait több mint tizenöt éve fejlesztették ki magyar szakemberek. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. A ponthatárok megállapítását az Oktatási Hivatal és az oktatásért felelős minisztérium készíti elő, az informatikai rendszert pedig az Educatio Nonprofit Kft. működteti. |
Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. A kormányhatározat szerint a felsőoktatási intézmények kétoldalú egyezmények alapján képzési területenként legfeljebb öt százalékkal léphetik túl a keretszámokat - erre azonban csak akkor van lehetőségük, ha az elsőévesek összlétszáma nem változik. Hol várhatóak idén a legmagasabb ponthatárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Meg lehet-e jósolni a ponthatárokat?
Pontosan persze senki nem tudja előre megmondani, hogy szabad bölcsészet, gazdálkodási és menedzsment vagy éppen általános orvosi szakon hol húzzák majd meg a határt, a jelentkezők számából és az államilag finanszírozott hallgatói létszámból azonban következtetni lehet arra, hogy magasak lesznek-e a ponthatárok.
| A 10 legnépszerűbb alapszak és osztatlan képzés a 2011-es felvételin1. Gazdálkodási és menedzsment - 13 514 jelentkező2. Turizmus és vendéglátás - 8328 jelentkező3. Pénzügy és számvitel - 7137 jelentkező4. Kereskedelem és marketing - 7080 jelentkező5. Mérnök informatikus - 6887 jelentkező6. Gépészmérnök - 6742 jelentkező7. Kommunikáció és médiatudomány - 6462 jelentkező8. Jogász - 6328 jelentkező9. Andragógia - 5456 jelentkező10. Nemzetközi gazdálkodás - 5275 jelentkező |
A legfontosabb tényező az adott szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye – ha egy képzésre zömében olyan diákok jelentkeznek, akik kitűnőre érettségiztek és nyelvvizsgájuk is van, ott nagy valószínűséggel bőven 400 fölötti pontszám kell majd a bekerüléshez. Idén a többletpontok számítási szabályainak változása is módosíthat a tendenciákon: kevesebb pluszpont jár a nyelvvizsgáért, a hátrányos helyzetért, az OKTV-n, valamint más tanulmányi és sportversenyeken elért eredményért, így elképzelhető, hogy egy-két ponttal mindenhol alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, mint 2010-ben. Hogyan számolják a felvételi pontszámokat 2011-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Mit kell tenned a ponthatárok kihirdetése után?
Ha megvannak a ponthatárok, az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek üzenetet küld arról, hogy az egyes szakokon – a különböző feltételek, alkalmassági vizsgák és speciális felvételi szabályok alapján – hány pontot ért el, és ez elég-e ahhoz, hogy az adott képzésen szeptemberben megkezdhesse a tanulmányait.
Idén sem változott az az alapszabály, hogy minden diákot csak egy felsőoktatási intézménybe lehet felvenni – ha az összpontszámod alapján mindegyik megjelölt szakra bejutottál, csak oda iratkozhatsz be, amely a jelentkezési lapon az első helyen szerepel. A hivatalos felvételi határozatot, a beiratkozásról, a gólyatáborról és a kollégiumi helyekről szóló tájékoztatót már nem az Oktatási Hivatal, hanem az egyetem vagy főiskola küldi el postán és e-mailben.
Szabó Fruzsina
eduline
