Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
Mekkora szókincsre van szükség az Olaszországban való letelepedéshez? Ezt kérdezik az Itáliában élő és dolgozó EU-n kívüli bevándorlók, akiknek februártól nyelvvizsgát kell tenni a tartózkodási engedély megszerzéséhez.
Akár ötéves korban el lehetne kezdeni a latin nyelv tanulását – legalábbis a brit oktatási miniszter szerint.
A felsőoktatásba jutás feltételévé tenné a nyelvvizsgát a rektorok egy része.
A nyelvtanulás hosszú és fárasztó dolog, ennél talán csak a nyelviskoláknak van nehezebb dolguk mikor adminisztrációra kerül a sor. Az akkreditációs eljárások, a túl bonyolult és gyakran betarthatatlan szabályok és az állandó "papírgyártás" ellen kelt ki a szakma.
Hiába tette le a záróvizsgát a hallgatók 30 százaléka, nyelvvizsga hiányában nem kaphatott diplomát - írja a hétfői Népszabadság a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítése alapján.
Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori székére írt ki pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, mivel az egyetem korábbi rektora, Szabó János ellen nyomozás folyik. A nyomozók szerint az egykori rektor a DHL nemzetközi szállítási cégnek ajánlotta fel, hogy "megóvja őket egy rendőrségi eljárástól", ha cserébe az általa megnevezett biztonsági céggel kötnek szerződést.
Szűcs Adrienn19 éves, a győri Krúdy Gyula Kéttannyelvű Gimnáziumban tanul és onnan ment ki az argentinai Chabásba egy tanévre.
Hosszú évek óta a mérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Nincs ez másként a frissen végzettek esetében sem, ráadásul a pályakezdők között ők számíthatnak a legmagasabb kezdő átlagjövedelemre. Mielőtt azonban a frissdiplomások hátradőlnének, nem árt, ha konkrét elképzeléseket alakítanak ki jövőbeni szakterületükkel kapcsolatosan, illetve „leporolják” nyelvvizsga bizonyítványaikat.
Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit.
Mi az a regisztrációs levél? Mikor lesznek a szóbeli érettségik? Mi a végső határideje a dokumentumpótlásoknak? Meddig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden? Itt összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket amikre érdemes figyelni a 2010-es felvételi eljárás során.
Fontos, hogy ne csak jól tudjuk a nyelvet, de ismerjük az esszéírás lépéseit, formális és tartalmi szabályait, illetve az egyes esszétípusokat. Ha ezeket jól elsajátítottuk, az már fél siker a nyelvvizsgán. A következőkben a legfontosabb tudnivalókat tekintjük át, egy-két praktikus tanáccsal kiegészítve.
Az Euro nyelvvizsgákban szinte mindig jelen van az esszé az íráskészség mérésének választható feladatai között. Sokan félnek ezt választani, pedig szinte az egyik legkönnyebb műfaj a jól megragadható és könnyen elsajátítható szabályszerűségei miatt - a következőkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze az Euroexam tanára.
