Drágák, de nem a legdrágábbak: nyelvtanulás kultúrintézetekben

Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.

  • Eduline

Egy idegen nyelv megtanulása nem csupán a szavak és a nyelvtan elsajátítását jelenti, a diákoknak bele kell képzelniük magukat abba a kulturális-civilizációs világba is, amely a tanult nyelv környezetét jelenti, és végső soron ebben kell tudni elhelyeznie a tudását, akár tanulja a nyelvet, akár az a sajátja” – válaszolt a budapesti Francia Intézet nyelviskolájának igazgatója, Valérie Colera arra a kérdésre, mitől is más a nyelvoktatás egy adott országot képviselő kultúrintézetben-kultúrközpontban. „Nálunk a nyelvtanulók francia környezetben érezhetik magukat, már csak azért is, mert aki belép a budai Duna-parti Franciaország-házba, bármiért érkezett is, lépten-nyomon francia szót hall. Ráadásul iskolánk alaposan ki is használja azt a kulturális közeget, amelyet az intézet jelent programjaival és általában egész légkörével” – tette hozzá az igazgató.

Kultúraközvetítés, országismeret

Már maga a környezet is ablakot nyit a mai Olaszországra – kezdte el megvilágítani Luigi Mammolini oktatási koordinátor, miben különböznek az Olasz Kultúrintézet kurzusai más nyelviskolák tanfolyamaitól. Azon kívül, hogy a diákok itt is szabadon látogathatják a könyvtárat és a médiatékát, az órákon is gyakran „szerepelnek” újságcikkek és filmrészletek, különösen a haladó kurzusokon. Mammolini szerint ezeknek köszönhetően diákjaik olasztanulási kedve is erősödik, és az országismeretük is mélyül.

A Cervantes Intézetben is kiemelték a könyvtár szerepét, hangsúlyozva, hogy náluk a spanyol nyelv oktatása amúgy is „a nyelvi és szociokulturális szükségleteknek megfelelő, széles körű program” szerint zajlik, melynek során nem pusztán Spanyolország, hanem az egész hispán világ megismertetését a feladatuknak tekintik. A Goethe Intézetben is azt tapasztalják, hogy a nyelvtanulóik intenzíven használják a könyvtárat. A kezdőket sokban segítik az oktatási célzattal, nyelvpedagógiai szempontok szerint „egyszerűsített” szövegű német olvasnivalók, amelyek több évtizede az ország- és kultúraismereti szempontok figyelembevételével készülnek.

Felkészült tanárokkal
Nem minden ország él azzal a lehetőséggel, hogy a világ számos pontján működtetett kultúrintézetekben a nyelve mellett kultúráját, történelmét, hagyományait is megismertesse az érdeklődőkkel. A kisebbek ezt már csak költségvetési okokból sem engedhetik meg maguknak, de újabban még a nagyok is takarékosságra kényszerülnek. Legalábbis a British Council honlapján ez áll: „2007 őszétől a nyelviskolai részlegünk bezárásával angolnyelv-tanfolyamok látogatására már nincs lehetőség. Nyelvtanulásra és gyakorlásra ajánljuk a British Council angol nyelvi honlapjait."

A kultúraközvetítési, országismereti célok mellett a kultúrintézetek a náluk folyó nyelvoktatás színvonalában is igyekeznek különbözni a többi nyelviskolától. Colera szerint az igazán meghatározó az, hogy nyelviskolájuk – amely egyébként évente több mint 2500 diákot fogad – mindössze egyetlen idegen nyelvet oktat, a franciát, „márpedig ha valaki egyetlen területre koncentrál, többet tud nyújtani a diákoknak”.

Hasonlóan vélekedett kérdésünkre a budapesti Goethe Intézet nyelvtanfolyamainak vezetője, Nikolaus Hamm is, hozzátéve, „külön előny persze a sok németajkú munkatárs jelenléte a házban, ők ugyanis a más kurzusokon oktatók zöménél többet tudnak Németországról, és persze autentikusabbak is”.

Fontos viszont a tanfolyam felépítése – magyarázta Hamm, akinek szavaiból kitűnt, hogy nem sokra tartja azokat a kurzusokat, amelyekbe (mert ilyenek is vannak) bármelyik hétfőn be lehet szállni. Francia kolléganőjéhez hasonlóan ő is nyelvtanáraik szakmai tapasztalatát és folyamatos továbbképzését méltatta, célozva arra is, hogy a német kultúrközpont olyan körülményeket nyújt és olyan fizetéséket ad, amelyek révén a jobb tanárokat kötheti magához. A Francia Intézetben is fontos szempont a tanárok kiválogatása, legalábbis ez derül ki az igazgató szavaiból: „Szigorú a pedagógus felvételi, a legjobb tanárokat válogatjuk be az iskolába, majd minden egyes tanár személyre szabott képzési tervet kap kézhez.” Az árversenybe az intézetek nem igyekeznek beszállni. A Goethe-kurzusok talán kissé drágábbak, mint a többi, de nem biztos, hogy a legköltségesebbek. Viszont Hamm – anélkül hogy lebecsülné a máshol oktatókat – úgy véli: intézetükben jóval nagyobb az esély arra, hogy igazán felkészült tanárokkal találkozzanak a diákok. 

B. I.

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.