Drágák, de nem a legdrágábbak: nyelvtanulás kultúrintézetekben

Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.

  • Eduline

Egy idegen nyelv megtanulása nem csupán a szavak és a nyelvtan elsajátítását jelenti, a diákoknak bele kell képzelniük magukat abba a kulturális-civilizációs világba is, amely a tanult nyelv környezetét jelenti, és végső soron ebben kell tudni elhelyeznie a tudását, akár tanulja a nyelvet, akár az a sajátja” – válaszolt a budapesti Francia Intézet nyelviskolájának igazgatója, Valérie Colera arra a kérdésre, mitől is más a nyelvoktatás egy adott országot képviselő kultúrintézetben-kultúrközpontban. „Nálunk a nyelvtanulók francia környezetben érezhetik magukat, már csak azért is, mert aki belép a budai Duna-parti Franciaország-házba, bármiért érkezett is, lépten-nyomon francia szót hall. Ráadásul iskolánk alaposan ki is használja azt a kulturális közeget, amelyet az intézet jelent programjaival és általában egész légkörével” – tette hozzá az igazgató.

Kultúraközvetítés, országismeret

Már maga a környezet is ablakot nyit a mai Olaszországra – kezdte el megvilágítani Luigi Mammolini oktatási koordinátor, miben különböznek az Olasz Kultúrintézet kurzusai más nyelviskolák tanfolyamaitól. Azon kívül, hogy a diákok itt is szabadon látogathatják a könyvtárat és a médiatékát, az órákon is gyakran „szerepelnek” újságcikkek és filmrészletek, különösen a haladó kurzusokon. Mammolini szerint ezeknek köszönhetően diákjaik olasztanulási kedve is erősödik, és az országismeretük is mélyül.

A Cervantes Intézetben is kiemelték a könyvtár szerepét, hangsúlyozva, hogy náluk

a spanyol nyelv oktatása

amúgy is „a nyelvi és szociokulturális szükségleteknek megfelelő, széles körű program” szerint zajlik, melynek során nem pusztán Spanyolország, hanem az egész hispán világ megismertetését a feladatuknak tekintik. A Goethe Intézetben is azt tapasztalják, hogy a nyelvtanulóik intenzíven használják a könyvtárat. A kezdőket sokban segítik az oktatási célzattal, nyelvpedagógiai szempontok szerint „egyszerűsített” szövegű német olvasnivalók, amelyek több évtizede az ország- és kultúraismereti szempontok figyelembevételével készülnek.

Felkészült tanárokkal

Nem minden ország él azzal a lehetőséggel, hogy a világ számos pontján működtetett kultúrintézetekben a nyelve mellett kultúráját, történelmét, hagyományait is megismertesse az érdeklődőkkel. A kisebbek ezt már csak költségvetési okokból sem engedhetik meg maguknak, de újabban még a nagyok is takarékosságra kényszerülnek. Legalábbis a British Council honlapján ez áll: „2007 őszétől a nyelviskolai részlegünk bezárásával angolnyelv-tanfolyamok látogatására már nincs lehetőség. Nyelvtanulásra és gyakorlásra ajánljuk a British Council angol nyelvi honlapjait."

A kultúraközvetítési, országismereti célok mellett a kultúrintézetek a náluk folyó nyelvoktatás színvonalában is igyekeznek különbözni a többi nyelviskolától. Colera szerint az igazán meghatározó az, hogy nyelviskolájuk – amely egyébként évente több mint 2500 diákot fogad – mindössze egyetlen idegen nyelvet oktat, a franciát, „márpedig ha valaki egyetlen területre koncentrál, többet tud nyújtani a diákoknak”.

Hasonlóan vélekedett kérdésünkre a budapesti Goethe Intézet nyelvtanfolyamainak vezetője, Nikolaus Hamm is, hozzátéve, „külön előny persze a sok németajkú munkatárs jelenléte a házban, ők ugyanis a más kurzusokon oktatók zöménél többet tudnak Németországról, és persze autentikusabbak is”.

Fontos viszont a tanfolyam felépítése – magyarázta Hamm, akinek szavaiból kitűnt, hogy nem sokra tartja azokat a kurzusokat, amelyekbe (mert ilyenek is vannak) bármelyik hétfőn be lehet szállni. Francia kolléganőjéhez hasonlóan ő is nyelvtanáraik szakmai tapasztalatát és folyamatos továbbképzését méltatta, célozva arra is, hogy a német kultúrközpont olyan körülményeket nyújt és olyan fizetéséket ad, amelyek révén a jobb tanárokat kötheti magához. A Francia Intézetben is fontos szempont a tanárok kiválogatása, legalábbis ez derül ki az igazgató szavaiból: „Szigorú a pedagógus felvételi, a legjobb tanárokat válogatjuk be az iskolába, majd minden egyes tanár személyre szabott képzési tervet kap kézhez.” Az árversenybe az intézetek nem igyekeznek beszállni. A Goethe-kurzusok talán kissé drágábbak, mint a többi, de nem biztos, hogy a legköltségesebbek. Viszont Hamm – anélkül hogy lebecsülné a máshol oktatókat – úgy véli: intézetükben jóval nagyobb az esély arra, hogy igazán felkészült tanárokkal találkozzanak a diákok. 

B. I.

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a

www.hvgplusz.hu

weboldalon.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.