Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
"Ma már nem azért tanulunk angolul, hogy előnyt szerezzünk, hanem hogy ne szenvedjünk hátrányt a munkaerőpiacon" - summázza nyelvtanulásról alkotott véleményét Vámos Ágnes nyelvoktatás-kutató, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatáselmélet Tanszékének vezetője. A szakember tapasztalatait egy nemrég készített felmérés is alátámasztja: a 2010-es álláshirdetések több mint hatvan százalékában szerepel elvárásként az angol nyelv ismerete, míg a némettudást a munkaadók tizennégy százaléka tartja fontosnak, az angol után ez a második legkeresettebb nyelv. Mivel Magyarországon a középiskolák ötven százalékában tartanak németórákat, sok potenciális pályázó közül válogathatnak a cégek.
Spanyolul és olaszul is érdemes tanulni
Az Európai Unió három legfontosabb nyelve, az angol, a német és a francia mellett gyorsan nő az igény a spanyolul és olaszul beszélő munkatársakra is: egyre több olasz cég van jelen Magyarországon, a spanyol pedig a kereskedelmi kapcsolatokban tölt be fontos szerepet. Nem meglepő, hogy a rendszerváltás után az iskolai oktatásból percek alatt kikopott orosz is egyre népszerűbb, az angol, német, francia, japán és kínai mellett ugyanis sokan ezt tekintik az üzleti élet jövőbeni nyelvének. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ álláshirdetés-elemzése szerint a munkához vezető legbiztosabb út, ha legalább két nyelvet beszél az állásra jelentkező.
Hány felvétetelizőnek van nyelvvizsgája? A bölcsészek vagy a jogászok állnak a legjobban nyelvtudás szempontjából? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Kevesen beszélik a környező országok nyelveit, pedig kellene
A cseh az egyetlen kis nyelv, amely felkerült a legkeresettebb nyelvek listájára, pedig itthon még mindig kevesen tanulják - az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tavaly mindössze tizenheten tettek belőle sikeres nyelvvizsgát. "A szerbre, a horvátra, a szlovákra általában kisebbségi nyelvként gondolunk, holott nagyon jól hasznosíthatóak, a gazdasági kapcsolatainkra is jó hatással lenne, ha beszélnénk a partnerországok nyelveit" - mondja Vámos Ágnes.
Az ázsiai és észak-európai nyelvek viszont egyre népszerűbbek. Szentgyörgyi Hanna, a kis nyelvekre specializálódott Selyemút Nyelviskola oktatásszervezője elmondta: a finn, a norvég, a holland és a koreai kurzusokra jelentkeznek a legtöbben. "Az északi országok nyelvét általában azért választják, mert oda akarnak költözni, koreaiul pedig általában karrierjük miatt akarnak tanulni" - magyarázza.
Mi alapján választanak nyelviskolát a diákok és a felnőttek? A legfrissebb kutatási adatokról itt olvashatsz.
A munka típusához kell igazítani a nyelvtudást
A kis nyelvek térhódítása mellett megfigyelhető másik trend a szaknyelvi ismeretek iránti igény növekedése. Mostanra a közgazdasági végzettséget nyújtó egyetemeken és főiskolákon kötelező egy, néhol két nyelvből a szakmai nyelvvizsga, más pályákon csak az államvizsga után vesznek részt a frissdiplomások idegen nyelvi továbbképzésen. „Mivel a tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére is elszámolható, sok alkalmazottat maga a cég küld el, hogy nyelvismeretüket az adott területen tökéletesítsék” – mondja Homm Katalin, a szaknyelvi oktatásra specializálódott Business Focus nyelviskola ügyvezető igazgatója.
Persze a legtöbb munkáltató ma már nem éri be a nyelvvizsgával: elvárják, hogy a leendő munkatársak tényleg tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezzenek. „A munkaerőpiacon fontosabb a beszéd-, mint az íráskészség. Az üzleti levelezésben használt terminus tecnicusokat és az emailírás bevett fordulatait a munkavállalók könnyebben magukra szedik, a folyékony szóbeli nyelvtudáshoz viszont sokat kell gyakorolni” – mondja Hoór Kriszta, a főleg beszédkészség-fejlesztéssel foglalkozó Berlitz nyelviskola igazgatója. Mivel a szóbeli prezentációk önálló műfajt alkotnak, az iskola már külön szemináriumokat is indít ebben a témában.
B.B.
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
