Magántanárral, nyelviskolában, otthon
"Ma már nem azért tanulunk angolul, hogy előnyt szerezzünk, hanem hogy ne szenvedjünk hátrányt a munkaerőpiacon" - summázza nyelvtanulásról alkotott véleményét Vámos Ágnes nyelvoktatás-kutató, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatáselmélet Tanszékének vezetője. A szakember tapasztalatait egy nemrég készített felmérés is alátámasztja: a 2010-es álláshirdetések több mint hatvan százalékában szerepel elvárásként az angol nyelv ismerete, míg a némettudást a munkaadók tizennégy százaléka tartja fontosnak, az angol után ez a második legkeresettebb nyelv. Mivel Magyarországon a középiskolák ötven százalékában tartanak németórákat, sok potenciális pályázó közül válogathatnak a cégek.
Spanyolul és olaszul is érdemes tanulniAz Európai Unió három legfontosabb nyelve, az angol, a német és a francia mellett gyorsan nő az igény a spanyolul és olaszul beszélő munkatársakra is: egyre több olasz cég van jelen Magyarországon, a spanyol pedig a kereskedelmi kapcsolatokban tölt be fontos szerepet. Nem meglepő, hogy a rendszerváltás után az iskolai oktatásból percek alatt kikopott orosz is egyre népszerűbb, az angol, német, francia, japán és kínai mellett ugyanis sokan ezt tekintik az üzleti élet jövőbeni nyelvének. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ álláshirdetés-elemzése szerint a munkához vezető legbiztosabb út, ha legalább két nyelvet beszél az állásra jelentkező.
Hány felvétetelizőnek van nyelvvizsgája? A bölcsészek vagy a jogászok állnak a legjobban nyelvtudás szempontjából? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Kevesen beszélik a környező országok nyelveit, pedig kelleneA cseh az egyetlen kis nyelv, amely felkerült a legkeresettebb nyelvek listájára, pedig itthon még mindig kevesen tanulják - az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tavaly mindössze tizenheten tettek belőle sikeres nyelvvizsgát. "A szerbre, a horvátra, a szlovákra általában kisebbségi nyelvként gondolunk, holott nagyon jól hasznosíthatóak, a gazdasági kapcsolatainkra is jó hatással lenne, ha beszélnénk a partnerországok nyelveit" - mondja Vámos Ágnes.
Az ázsiai és észak-európai nyelvek viszont egyre népszerűbbek. Szentgyörgyi Hanna, a kis nyelvekre specializálódott Selyemút Nyelviskola oktatásszervezője elmondta: a finn, a norvég, a holland és a koreai kurzusokra jelentkeznek a legtöbben. "Az északi országok nyelvét általában azért választják, mert oda akarnak költözni, koreaiul pedig általában karrierjük miatt akarnak tanulni" - magyarázza.
Mi alapján választanak nyelviskolát a diákok és a felnőttek? A legfrissebb kutatási adatokról itt olvashatsz.A munka típusához kell igazítani a nyelvtudást A kis nyelvek térhódítása mellett megfigyelhető másik trend a szaknyelvi ismeretek iránti igény növekedése. Mostanra a közgazdasági végzettséget nyújtó egyetemeken és főiskolákon kötelező egy, néhol két nyelvből a szakmai nyelvvizsga, más pályákon csak az államvizsga után vesznek részt a frissdiplomások idegen nyelvi továbbképzésen. „Mivel a tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére is elszámolható, sok alkalmazottat maga a cég küld el, hogy nyelvismeretüket az adott területen tökéletesítsék” – mondja Homm Katalin, a szaknyelvi oktatásra specializálódott Business Focus nyelviskola ügyvezető igazgatója.
Persze a legtöbb munkáltató ma már nem éri be a nyelvvizsgával: elvárják, hogy a leendő munkatársak tényleg tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezzenek. „A munkaerőpiacon fontosabb a beszéd-, mint az íráskészség. Az üzleti levelezésben használt terminus tecnicusokat és az emailírás bevett fordulatait a munkavállalók könnyebben magukra szedik, a folyékony szóbeli nyelvtudáshoz viszont sokat kell gyakorolni” – mondja Hoór Kriszta, a főleg beszédkészség-fejlesztéssel foglalkozó Berlitz nyelviskola igazgatója. Mivel a szóbeli prezentációk önálló műfajt alkotnak, az iskola már külön szemináriumokat is indít ebben a témában.
B.B.
eduline
