Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
A cseh az egyetlen kis nyelv, amely felkerült a legkeresettebb nyelvek listájára, pedig itthon még mindig kevesen tanulják - az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tavaly mindössze tizenheten tettek belőle sikeres nyelvvizsgát. "A szerbre, a horvátra, a szlovákra általában kisebbségi nyelvként gondolunk, holott nagyon jól hasznosíthatóak, a gazdasági kapcsolatainkra is jó hatással lenne, ha beszélnénk a partnerországok nyelveit" - mondja Vámos Ágnes.
Az ázsiai és észak-európai nyelvek viszont egyre népszerűbbek. Szentgyörgyi Hanna, a kis nyelvekre specializálódott Selyemút Nyelviskola oktatásszervezője elmondta: a finn, a norvég, a holland és a koreai kurzusokra jelentkeznek a legtöbben. "Az északi országok nyelvét általában azért választják, mert oda akarnak költözni, koreaiul pedig általában karrierjük miatt akarnak tanulni" - magyarázza. Mi alapján választanak nyelviskolát a diákok és a felnőttek? A legfrissebb kutatási adatokról itt olvashatsz.A munka típusához kell igazítani a nyelvtudástA kis nyelvek térhódítása mellett megfigyelhető másik trend a szaknyelvi ismeretek iránti igény növekedése. Mostanra a közgazdasági végzettséget nyújtó egyetemeken és főiskolákon kötelező egy, néhol két nyelvből a szakmai nyelvvizsga, más pályákon csak az államvizsga után vesznek részt a frissdiplomások idegen nyelvi továbbképzésen. „Mivel a tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére is elszámolható, sok alkalmazottat maga a cég küld el, hogy nyelvismeretüket az adott területen tökéletesítsék” – mondja Homm Katalin, a szaknyelvi oktatásra specializálódott Business Focus nyelviskola ügyvezető igazgatója.
Persze a legtöbb munkáltató ma már nem éri be a nyelvvizsgával: elvárják, hogy a leendő munkatársak tényleg tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezzenek. „A munkaerőpiacon fontosabb a beszéd-, mint az íráskészség. Az üzleti levelezésben használt terminus tecnicusokat és az emailírás bevett fordulatait a munkavállalók könnyebben magukra szedik, a folyékony szóbeli nyelvtudáshoz viszont sokat kell gyakorolni” – mondja Hoór Kriszta, a főleg beszédkészség-fejlesztéssel foglalkozó Berlitz nyelviskola igazgatója. Mivel a szóbeli prezentációk önálló műfajt alkotnak, az iskola már külön szemináriumokat is indít ebben a témában.
B.B.edulineMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
