Nyelvvizsga nélkül senki nem juthat majd be az egyetemre?

A felsőoktatásba jutás feltételévé tenné a nyelvvizsgát a rektorok egy része.

  • Eduline

A Magyar Rektori Konferencia kedden tárgyalt az új felsőoktatási törvény koncepciójáról, a megbeszélésen az az ötlet is felvetődött, hogy a hallgatóknak legalább egy szemesztert külföldi felsőoktatási intézményben kellene eltölteniük - írja a Magyar Nemzet. Sándorné Kriszt Éva szerdai közleménye szerint az intézményvezetők pozitívan fogadták az új felsőoktatási törvény koncepcióját - a lap szerint azonban az egyetemek és főiskolák finanszírozásának tervezett átalakításával kapcsolatban több kifogásuk is volt.

A tervezetet várhatóan karácsony után véglegesítik, a jelenlegi dokumentumban nincsenek benne azok a részek, amelyeket Pokorni Zoltán volt fideszes oktatási miniszter kifogásolt - Hoffmann Rózsa erre úgy reagált: nem a sajtón keresztül üzengetve kell megtárgyalni a felsőoktatás priblémáit.

eduline 
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.