Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.
Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet döntését ismertetve elmondta: szeptembertől indul a program, a havi 100 ezer forintos ösztöndíjban évente összesen 65 hallgató részesülhet. A pályázatra azok jelentkezhetnek majd, akik társadalomtudományi, jogi, igazgatási vagy gazdasági területen, nappali tagozaton végzik tanulmányaikat és megfelelnek a pályázati feltételeknek. Egyebek között annak, hogy van középfokú angol nyelvvizsgájuk és legalább négy befejezett szemeszterük, az alapképzésben és az utolsó négy szemeszter tekintetében pedig 4-es tanulmányi átlaguk volt - jelentette ki.
Az ösztöndíjért cserébe a nappali képzésük mellett a diákoknak részt kell venniük egy speciális képzésben is: ez négy féléves elméleti és nyolcszáz órás szakmai gyakorlati képzésből áll, a félévek végén vizsgázni, a képzés végén pedig záróvizsgázni kell majd - fogalmazott Szollár Domokos. Hozzátette: a képzés során a hallgatók közigazgatási, közpolitikai alapismereteket sajátíthatnak el, megismerhetik többek között a minisztériumok és a kormány munkáját valamint a törvényalkotás folyamatát. A képzés végén hallgatóknak a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk - szögezte le a kormányszóvivő.Az első képzés ősszel indul, a pályázatok május-júniusban jelennek meg - emelte ki. Aláhúzta: a roma fiatalok előnyt élveznek, a 65 főből legalább 15 fő - a tervek szerint - roma származású lesz.mtiIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
