Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.
Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet döntését ismertetve elmondta: szeptembertől indul a program, a havi 100 ezer forintos ösztöndíjban évente összesen 65 hallgató részesülhet. A pályázatra azok jelentkezhetnek majd, akik társadalomtudományi, jogi, igazgatási vagy gazdasági területen, nappali tagozaton végzik tanulmányaikat és megfelelnek a pályázati feltételeknek. Egyebek között annak, hogy van középfokú angol nyelvvizsgájuk és legalább négy befejezett szemeszterük, az alapképzésben és az utolsó négy szemeszter tekintetében pedig 4-es tanulmányi átlaguk volt - jelentette ki.
Az ösztöndíjért cserébe a nappali képzésük mellett a diákoknak részt kell venniük egy speciális képzésben is: ez négy féléves elméleti és nyolcszáz órás szakmai gyakorlati képzésből áll, a félévek végén vizsgázni, a képzés végén pedig záróvizsgázni kell majd - fogalmazott Szollár Domokos. Hozzátette: a képzés során a hallgatók közigazgatási, közpolitikai alapismereteket sajátíthatnak el, megismerhetik többek között a minisztériumok és a kormány munkáját valamint a törvényalkotás folyamatát. A képzés végén hallgatóknak a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk - szögezte le a kormányszóvivő.Az első képzés ősszel indul, a pályázatok május-júniusban jelennek meg - emelte ki. Aláhúzta: a roma fiatalok előnyt élveznek, a 65 főből legalább 15 fő - a tervek szerint - roma származású lesz.mtiMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
