Bibó-ösztöndíjat hozott létre a kormány

Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.

  • Eduline

Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet döntését ismertetve elmondta: szeptembertől indul a program, a havi 100 ezer forintos ösztöndíjban évente összesen 65 hallgató részesülhet. A pályázatra azok jelentkezhetnek majd, akik társadalomtudományi, jogi, igazgatási vagy gazdasági területen, nappali tagozaton végzik tanulmányaikat és megfelelnek a pályázati feltételeknek. Egyebek között annak, hogy van középfokú angol nyelvvizsgájuk és legalább négy befejezett szemeszterük, az alapképzésben és az utolsó négy szemeszter tekintetében pedig 4-es tanulmányi átlaguk volt - jelentette ki.

Az ösztöndíjért cserébe a nappali képzésük mellett a diákoknak részt kell venniük egy speciális képzésben is: ez négy féléves elméleti és nyolcszáz órás szakmai gyakorlati képzésből áll, a félévek végén vizsgázni, a képzés végén pedig záróvizsgázni kell majd - fogalmazott Szollár Domokos.

Hozzátette: a képzés során a hallgatók közigazgatási, közpolitikai alapismereteket sajátíthatnak el, megismerhetik többek között a minisztériumok és a kormány munkáját valamint a törvényalkotás folyamatát. A képzés végén hallgatóknak a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk - szögezte le a kormányszóvivő.

Az első képzés ősszel indul, a pályázatok május-júniusban jelennek meg - emelte ki. Aláhúzta: a roma fiatalok előnyt élveznek, a 65 főből legalább 15 fő - a tervek szerint - roma származású lesz.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.