Bibó-ösztöndíjat hozott létre a kormány

Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.

  • Eduline

Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet döntését ismertetve elmondta: szeptembertől indul a program, a havi 100 ezer forintos ösztöndíjban évente összesen 65 hallgató részesülhet. A pályázatra azok jelentkezhetnek majd, akik társadalomtudományi, jogi, igazgatási vagy gazdasági területen, nappali tagozaton végzik tanulmányaikat és megfelelnek a pályázati feltételeknek. Egyebek között annak, hogy van középfokú angol nyelvvizsgájuk és legalább négy befejezett szemeszterük, az alapképzésben és az utolsó négy szemeszter tekintetében pedig 4-es tanulmányi átlaguk volt - jelentette ki.

Az ösztöndíjért cserébe a nappali képzésük mellett a diákoknak részt kell venniük egy speciális képzésben is: ez négy féléves elméleti és nyolcszáz órás szakmai gyakorlati képzésből áll, a félévek végén vizsgázni, a képzés végén pedig záróvizsgázni kell majd - fogalmazott Szollár Domokos.

Hozzátette: a képzés során a hallgatók közigazgatási, közpolitikai alapismereteket sajátíthatnak el, megismerhetik többek között a minisztériumok és a kormány munkáját valamint a törvényalkotás folyamatát. A képzés végén hallgatóknak a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk - szögezte le a kormányszóvivő.

Az első képzés ősszel indul, a pályázatok május-júniusban jelennek meg - emelte ki. Aláhúzta: a roma fiatalok előnyt élveznek, a 65 főből legalább 15 fő - a tervek szerint - roma származású lesz.

mti

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.