Akár ötéves korban el lehetne kezdeni a latin nyelv tanulását – legalábbis a brit oktatási miniszter szerint.
Újra bevezetné a latin és az ógörög nyelvet az általános- és középiskolai oktatásba Nick Gibb, aki nagyobb szabadságot adna az oktatási intézményeknek bizonyos kérdésekben – így például a tantestület dönthetné el, hogy
milyen idegen nyelvet tanítanak
a diákoknak. Az oktatási miniszter szerint ezzel a lépéssel az állami iskolákban ismét népszerűvé lehetne tenni a klasszikus nyelveket, írja a
.
A tárcavezető egy közoktatási konferencián fejtette ki véleményét a nyelvtanításról: szerinte a latin a többi nyelvnél jobban fejleszti a gyerekek alapvető verbális készségeit. Ehhez azonban újfajta módszereket kell meghonosítani, a korábbi évtizedek latintanítása ugyanis abból állt, hogy a pedagógusok lediktálták a bemagolandó klasszikus szövegeket.
„A latin nemcsak a tanulási képességeket fejleszti, hanem az olasz, a portugál, a spanyol vagy a francia nyelv elsajátításában is segíti a gyerekeket. Vagyis nincs azoknak igaza, akik szerint kizárólag modern, mai nyelveket kellene oktatni az iskolákban” – tette hozzá Gibb. A miniszter szerint ma a legtöbb állami fenntartású iskola német-, francia- és spanyoltanárokat alkalmaz, ez a helyzet azonban néhány éven belül megváltozhat, igaz, az intézményeknek nem teszik majd kötelezővé a latin nyelv oktatását.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
