Egy európai projekt visszahozna egy több, mint százkilós rakétarészt egy robotkarral megfogva. Ez nem csak a tisztább űr felé vezet el, de kontinensünk egyre nagyobb űrbéli szerepét is jelzi.
Míg egy "átlagos" űrszemét körülbelül 25 év alatt semmisül meg, az egyetemisták műholdjának ez mindössze 5 évet vesz igénybe.
A Földhöz közel, a körülöttük keringő csillagoktól viszont távol vannak.
Azt eddig is tudtuk, hogy a dinoszauruszok életének egy meteorit vetett véget, de egy friss kutatás szerint olyanok is becsapódhattak bolygónkba, amelyek elősegítették az élet kialakulását.
Schlégl Ádám klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikáján, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva ő lesz a második magyar űrhajós.
Gondolkoztatok már azon, hogy miért nem találkozunk idegen lényekkel? Ne izguljatok, tudósok erre a kérdésre is válaszoltak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fiatal mérnökjelöltjeiből álló BME Suborbitals csapata Európa legnevesebb nemzetközi rakétaversenyén indult.
A 2022-ben elhunyt Csákány Béla matematikusról és Haumann Péter színművészről neveztek el kisbolygókat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyik csillagászának kezdeményezésére.
Elkészült a Debreceni Egyetem első űreszköze, amely a tervek szerint 2023 elején utazik a világűrbe.
Nem kisebb dolog közeleg: a naprendszer összes bolygója látszik majd a hajnali égen, és legközelebb 2492. áprilisában lesz ilyen.
Szeptembertől tizenhat egyetemen indul űrkutatási továbbképzés magyar és angol nyelven.
Január 13-án Elon Musk-féle Falcon-9 rakéta majdnem száz műholdat helyezett Föld körüli pályára, köztük az első nepáli szatellitet is. Hogy ez miért fontos? Mert a műholdon BME-sek is dolgoztak.
Az utóbbi hónapokban több egyetem is bejelentette, hogy űrkutatáshoz kapcsolódó képzést vagy programot indít. A kormány most természettudományos végzettségűek jelentkezését várja.
Hiába tart a tanév már lassan egy hónapja, továbbra is aktuális téma a tanárhiány és a pedagógusok siralmas fizetése. Természetesen a héten sem maradtunk nemzetközi egyetemi rangosok nélkül, és újabb intézmények jelentették be, kötelező a maszkviselés – a hét legfontosabb oktatási híreit szedtük össze.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel - közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Különleges akciójukkal jótékonysági alapjukhoz gyűjtöttek pénzt a brit diákok.
A szombathelyi Bolyai Gimnázium diákja, Dobos Dominik fotóját amerikai űrkutatók is elismerték.
Ha társaságban szeretsz a középpontban lenni, ezzel a munkával biztosan mindenhol te viszed majd a prímet, amikor megkérdezik, mivel foglalkozol.
