Napi tudomány: Négy új bolygó létét erősítették meg a Naprendszeren kívül

Még a NASA fedezte fel őket, de egy olyan műholddal, ami gyakran változtatja látómezejét, még nem tudták teljes bizonyossággal igazolni a létezésüket, ami most megtörtént.

  • Eduline/MTI

A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével a berni és a genfi egyetem bejelentése alapján. Az ESA Twitter-oldalán azt írta, ezek a „mini Neptunuszoknak” becézett rejtélyes bolygók egyik naprendszerbelihez sem hasonlóak.

A Föld és a Neptunusz közti méretű négy exobolygó a Tejútrendszer négy csillaga körül kering közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. Első nyomaikat még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Tess küldetése fedezte fel, ám mivel az ottani műhold 27 naponta változtatja látómezejét, ez megakadályozta abban, hogy hosszabb pályán keringő bolygókat találjon – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.

A műhold azonban így meg tudta figyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt, amikor egy kitakarják azok fényének egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Viszont ennek ellenére sem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még kulcsfontosságú információk hiányoztak. Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában.

A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült is lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.

A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy a NASA James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik ugyanis, mit tartalmaz a légkörük, és azt megállapíthatják, hogy milyen a külső rétegeik összetétele – közölte az ESA.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: NASA / ESA / CSA)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.