Napi tudomány: Négy új bolygó létét erősítették meg a Naprendszeren kívül

Még a NASA fedezte fel őket, de egy olyan műholddal, ami gyakran változtatja látómezejét, még nem tudták teljes bizonyossággal igazolni a létezésüket, ami most megtörtént.

  • Eduline/MTI

A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével a berni és a genfi egyetem bejelentése alapján. Az ESA Twitter-oldalán azt írta, ezek a „mini Neptunuszoknak” becézett rejtélyes bolygók egyik naprendszerbelihez sem hasonlóak.

A Föld és a Neptunusz közti méretű négy exobolygó a Tejútrendszer négy csillaga körül kering közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. Első nyomaikat még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Tess küldetése fedezte fel, ám mivel az ottani műhold 27 naponta változtatja látómezejét, ez megakadályozta abban, hogy hosszabb pályán keringő bolygókat találjon – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.

A műhold azonban így meg tudta figyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt, amikor egy kitakarják azok fényének egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Viszont ennek ellenére sem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még kulcsfontosságú információk hiányoztak. Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában.

A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült is lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.

A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy a NASA James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik ugyanis, mit tartalmaz a légkörük, és azt megállapíthatják, hogy milyen a külső rétegeik összetétele – közölte az ESA.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: NASA / ESA / CSA)

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.