Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
2024-ben vagy 2025 első felében újra magyar kutatóűrhajós jár majd az űrben
- ezt jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter július végén Facebookon, majd erről rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben. A kormány tervei szerint a magyar űrhajós az itthoni űripari vállalatok és a magyar egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs eszközöket, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel kísérletezhet, végezhet tudományos munkát. Mindezt a Nemzetközi Űrállomáson.
Jönnek az űrtudományi képzések
A nagyobb egyetemek tagadhatatlanul ráálltak a témára. A napokban jelentették be, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze, és az innovációs minisztériummal közösen kidolgoznak egy űrtudományi kiegészítő képzést, amely tizenhat egyetem közös munkájával indulhat el, a tervek szerint 2022 tavaszán már jelentkezhetnek majd rá hallgatók.
A Debreceni Egyetem (DE) is kutatásokba kezdett. Csernoch László, az egyetem tudományos rektorhelyettese korábban azt mondta, az űrkutatás a következő években meghatározó területe kell, hogy legyen az intézmény tudományos portfóliójának. A tervezett program részeként többek között azon dolgoznak, hogyan lehet hosszabb ideig az űrben tartózkodni. Ennek része a műszaki problémák megoldása mellett az űrtáplálkozás, az űrélettan és az űrorvostan is.
A speciális üvegházban egyebek mellett „űrpaprikát” termesztünk, a legkorszerűbb technológia segítségével, a molekuláris biológia, illetve a hagyományos nemesítések révén
- idézi az egyetem oldala Fári Miklóst, a "zárt rendszerű növénytermesztés" kutatócsoport vezetőjét. A Debreceni Egyetem egyébként nem először foglalkozik a témával, májusban tíz katona fejezte be a "Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe" című féléves képzést, amelyet az egyetem indított felsőoktatási és vállalati partnereivel együtt.
A BME-s "zsebműholdak"
Tavaly űrkutatáshoz kapcsolódó együttműködést írt alá a Miskolci Egyetem is a szintén miskolci Admatis Kft.-vel, amely az Európai Űrügynökség (ESA) missziójában vesz részt, alkatrészeket gyártottak a Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) műholdhoz. A Juice a tervek szerint 2022-ben indul útnak, 2030-ra érkezik meg a Jupiterre, amelyen az elképzelések szerint három éven keresztül végez méréseket.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) már évek óta küld kis műholdakat az űrbe, legutóbb idén márciusban állt pályára az új "zsebműhold", a SMOG-1. A tervek szerint elsőként az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés, méghozzá 2022 tavaszán.
A BME-n többek között kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel és különböző földi alkalmazásokkal foglalkoznak - írja az egyetem. Az új mesterképzés fókuszában is az űreszközök fejlesztése áll majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
