Egy aszteroidát elemző tudósoknak új elmélete van arról, miért is élünk a Földön

Azt eddig is tudtuk, hogy a dinoszauruszok életének egy meteorit vetett véget, de egy friss kutatás szerint olyanok is becsapódhattak bolygónkba, amelyek elősegítették az élet kialakulását.

  • MTI

A tőlünk mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu nevű aszteroidáról származó minták elemzése arra utal, hogy a világűrből érkező meteoritok hozzájárulhattak földi élet kialakulásához, ezt közölték a kutatásban résztvevő tudósok kedden. Az aszteroida mintájában ugyanis két olyan anyagot találtak, mely az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen szerves vegyület. Ez pedig azt az elméletet erősíti, hogy 4,5 milliárd éve az élet kialakulásához fontos összetevők már több milliárd éve megérkeztek a Földre – az űrből származó meteoritokkal.

via GIPHY

Egészen pontosan uracilt és niacint mutattak ki a Japán Űrügynökség Hajabusza-2 űrszondájának mintáiban. Az előbbi az RNS egyik kémiai építőköve, utóbbi pedig nem más, mint a B3-vitamin vagy nikotinsav, amely létfontosságú az anyagcseréhez. A Földön felfedezett meteoritokban már korábban is találtak kulcsfontosságú szerves molekulákat, de akkor még meg volt az esélye, hogy már ideérkezve „szennyeződött” meg velük. Azzal, hogy érintetlen földönkívüli kőzetekben is megtalálták, egyértelmű, hogy nem csak erről van szó.

A 2014-ben indult és 2020-ban visszaérkezett japán Hajabusza-2 űrszonda azért gyűjtött a Ryugun mintákat, mert az egy olyan aszteroida, melyről szakemberek úgy vélik, a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve alakulhatott ki.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Colton Sturgeon/Unsplash)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.