A pécsi egyetem tanársegédje is a négy magyar űrhajósjelölt között van

Schlégl Ádám klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikáján, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva ő lesz a második magyar űrhajós.

  • Eduline

Már csak négy magyar űrhajóselölt, köztük a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója maradt versenyben a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszióért - jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.

Korábban már mi is beszámoltunk a Magyar Űrhajós Programról (HUNOR), melynek célja, hogy sok évvel Farkas Bertalan űrutazása után Magyarország újra részt vegyen az űrkutatásban.

A négy sikeres jelöltet kedd délelőtt mutatták be a HUNOR Program Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Köztük van Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész is, aki a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéd, korábban pedig már a Himaláját is megmászta. A 33 éves fiatal sebész a sajtótájékoztatón azt mondta, a programon keresztül talán még több embernek tud majd segíteni, mivel az orvosbiológiai kutatások idővel a napi klinikai gyakorlatban is megjelennek majd.

A potenciális magyar űrhajóst kiválasztó programra egyébként összesen 240 pályázat futott be, akik között biokémikus, asztrofizikus, közforgalmi pilóta, de még mélytengeri archeológus is volt. Az első értékelési folyamat után mindössze százan maradtak, mára pedig már csak négy jelölt van versenyben. Nekik a válogatási procedúra során komoly fizikai és szellemi felméréseken kellett teljesíteniük, többek között tesztelték a fizikai teherbírásukat, az együttműködési képességeiket és a személyiségüket, de be kellett mutatnuk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást is, június végén pedig Kölnben teljesítettek csoportos gyakorlatokat és kompetenciavizsgálatokat.

Az a jelölt, akit végül kiválasztanak, az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével a Nemzetközi Űrállomáson végezhet majd kísérleteket, és tesztelhet magyar űreszközöket a kutatócsoportok számára, ezt megelőzően pedig egy féléves képzést kell elvégeznie Houstonban, ahol felkészítik az űrrepülésre és az állomáson való tartózkodásra.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.